Seite 71 [71]
5. A tisztelet tárgyai
kegyhely kitüntetett tárgyai közül generációk óta a legtöbb zarándok és ér¬
deklődő számára sokat jelent a Mária-kegyszobor, a labarum és a kisbazilika¬
jelvény. Régiségük, állandóságuk, korokon átívelő életük, a rájuk fordított figyelem
és törődés folytán ezek rendelkeznek a legnagyobb szimbolikus erővel. E három
tárgy: a ,csodákkal teljes" kegyszobor a 16. századból, a labarum mint liturgikus
jelvény és emlékhordozó a 18. századból és a kisbazilika-jelvény mint rangjelző
a 20. századból az egyediség és azonosság kifejezői a kegyhelyen. Ebben a (szent)
háromságban csak itt és csak így fordulnak elő, miközben ezer és egy társukkal
tartanak rokonságot.
A kegyszobor
A kegyszobor évszázadok óta a környék, a katolikus Székelyföld közös és közössé¬
gi Mária-tiszteletének mintegy szíve közepe. Jelentős művészi értékű és legendás
történetek sokaságával övezett kultusztárgy. Az elmúlt kétszázötven évben a bú¬
csújárás mellett erről írtak és mondtak a legtöbbet. A szépségéről, múltjáról és
a hozzá fűződő csodákról tett megállapítások egyik része generációkon keresztül
öröklődött, az újabbak lassabban kerülnek be a köztudatba. Történetének első vál¬
tozatát a 18. század végén P. Losteiner Leonárd írta meg latinul; ezt felhasználva
készült el negyven év múlva az ő magyar nyelvű összefoglalása, majd egy nemze¬
dékkel később P. Erős Ferenc Modeszt könyvecskéje is."? Ugyancsak Losteinerre
támaszkodott a 20. század elején Tima Dénes gimnáziumi tanár, aki cikksorozatot,
majd annak nyomán könyvecskét közölt a csíksomlyói segítő Máriáról.!"§ Boros
Fortunát a ferences rendi és a történészi szempontokat egyesítve írt rövid, nép¬
szerű összefoglalást, amelyben hangsúlyosan szerepeltek a szobor első világhábo¬
rús megpróbáltatásai; ismert összefoglaló könyvében később egy alapos fejezetet
szentelt a kegyszobornak.'** Tébb évtizedes hallgatás után újabb közléseket csak
145 Losteiner 1777, Erős 1852, Mohay 2015.
144 Tima 1907.
145 Boros 1924, 1943. 67-80.