Oldal 57 [57]
4. ÉPÜLETEK ÉS TEREK 55
össze. Szerzeteseket hívtak a magyarországi rendházakból, akik lassan felvirágoz¬
tatták a ferences életet.
1640-ben (megint csak egy pápai brevével) megalapították az erdélyi feren¬
cesek Szent István királyról elnevezett custodiáját, őrségét, amelyben kezdetben
tizennégy pap és három testvér élt. Nem sokkal későbbi az első biztos említés
a pünkösdi búcsújárásról: 1649-ben a Kolozsvárott dolgozó jezsuita Millei István
említi meg egy Rómába írott jelentésében. Részletet idézünk a hosszabb szövegből:
A székelyek közül sokan mennek papnak tanulni Magyarországra, de ott is ra¬
gadnak, hiszen a megélhetésük is jobb ott. Pedig a székely nép élő hitű katolikus
lenne, ha lennének jó lelki vezetői; minden évben Pünkösdkor összegyűlnek
Szűz Máriának a székely hegyek közt levő egyik kegyhelyén, s azt a jezsuitát,
aki egyszer beszélt ott nagy tömegük előtt, maguk közt akarták rögtön tartani
azzal, hogy nagy lenne a lelki aratása körükben.""
A lassú gyarapodást, újjáépítkezést 1661-ben a tatár betörés ugyan derékba törte,
de megakasztani nem tudta." A dúlás után a templomot újjáépítették és oldalká¬
polnákkal bővítették. Kinézetéről, beosztásáról az alapfalak és néhány maradvány,
valamint a ferences P. Losteiner Leonárd 18. századi leírásai nyomán alkothatunk
fogalmat; ezt a rekonstrukciót rajzolta és festette meg Keöpeczi Sebestyén József
1960 körül. Az általános szokásnak megfelelően kelet-nyugati főtengelyre tájolt
gótikus templom támpillérekkel megerősített falakkal épült, homlokzatán felirat
és 1448-as évszám volt, valamint egy freskó, mely a keresztre feszített Krisztust
ábrázolta két oldalán Szűz Máriával és Szent Jánossal, valamint Szent Ferenccel.
Az egyetlen torony a déli oldalon, a hajó és a szentély találkozásánál állt. 1732-ben
nyitották meg a ma is használt kriptát a templom alatt, amely a mai templom déli
oldalán helyezkedik el.
A rendház 17-18. századi kiépítését Boros Fortunát rövid ismertetése vázolja.
A korábbi egy-, majd kétszárnyú épület a fokozatos bővítések eredményeképpen
mai formájában 1773-1779 között készült el: az egyemeletes épület három szár¬
nyában vannak szerzetesi cellák, a negyedik a templomhoz támaszkodó folyosó.
A négyszögletes belső udvart közrefogó együttes boltíves kerengőfolyosóival a szer¬
zetesházak Európa-szerte elterjedt mintáját követi.!?
A rendi közösség virágzása egészen az 1780-as évekig folyamatos volt. A ta¬
tárok utolsó csíki betörését 1694-ben a somlyói kolostor már nagyobb pusztítás
nélkül vészelhette át. Az önálló rendtartomány 1729-ben alakult meg, akkor hat
kolostor, nyolc kisebb ház, százharminchét rendtag, köztük hetvennyolc felszentelt
120 Benda-Kenéz 1989. 211. Vö. Mohay 2009. 134-139.
121 Benedek 1945.
122 Dezső-Muckenhaupt-P. Urbán 2014. 10.
125 Boros 1943. 14-22.