Page 53 [53]
OCR
4. Épületek és terek (_siksomiyon a kegyhelyhez tartozó mindegyik ma látható épület 18-19. századi, nincsenek korábbi időszakokból fennmaradtak.!!! A templomok és rendházak Máriabesnyőn, Mátraverebély-Szentkúton, Andocson, Máriagyűdön, Szeged-Alsóvároson, Máriapócson és sok külföldi kegyhelyen is szerves egységet alkotnak. Az sem egyedülálló, hogy a kegyhely a településen kívül fekszik (például Mátraverebély-Szentkút, Doroszló). Somlyó sajátos vonásainak egyike az épületek és azok tereinek tágassága, a relatíve nagyobb távolságuk és magasságkülönbségük egymástól. A magasabb térszint a növényzetben is jelentkezik: a templom körül még vannak szántók, de feljebb már csak legelő, kaszáló és erdő, amely vegyesen lombos és fenyőfákból áll. Nem elhanyagolható a szemhatár, a kilátás tágassága, hiszen a Kis-Somlyö hegyröl Felcsik és Alcsik irányába is falvak során át messzire ellätni. Ekkora szintkülönbseg mäs magyar kegyhelyeken nem talälhatö meg. A Csiki- és Gyergyéi-medence teleptiléseinek határa mindenütt felnyúlik a magasabb övezetekbe, és nagyon sok falu határában van közelebbi-távolabbi templom vagy kápolna. Ezek a hasonlóságok a hagyományos vonzáskörzetből érkezők számára kétségkívül az otthonosság érzetét kelthették. A búcsú összetett terének régóta két különálló épületegyüttes a vonzásközpontja: a kegytemplom a vele egybeépült rendházzal és ezek szűkebb környéke, valamint a Kis-Somlyó hegy és az ottani három kápolna, illetve az oda felvezető keresztút. Noha ezek a mai formájukban 18-19. századiak, múltjuk viszont meszszire visszanyúlik, egészen a magyar kora középkorig, a megtelepedés, a megtérés és alapítás idejéig. Ezáltal ma is hordozzák, jelenvalóvá teszik saját korábbi állapotukat és a hozzájuk fűződő történeti emlékezetet, ezért itt erre is kitekintünk. Csíksomlyó térbeli helye és szimbolikus helyzete kettős: egyfelől határ, másfelől központ. Határvidék a középkor óta, amióta a csíki székelyek a magyar királyság keleti határainak védelmét ellátták. Az Erdélyi Fejedelemségben, egészen annak 1867-es fennállásáig, majd az Osztrák-Magyar Monarchiäban 1918-ig Csikszek, illetve Csík vármegye továbbra is határvidék: ettől keletre évszázadokon át sem a fejedelemség, sem a Habsburg Birodalom vagy Magyarország nem terjeszkedett. A közigazgatási határ egyúttal nyelvi határ is: a magyar nyelvterület keleti perem11! Ebben a részben sokban támaszkodom korábbi kutatásaimra: Mohay 2009.
