Page 53 [53]
4. Épületek és terek
(_siksomiyon a kegyhelyhez tartozó mindegyik ma látható épület 18-19. szá¬
zadi, nincsenek korábbi időszakokból fennmaradtak.!!! A templomok és
rendházak Máriabesnyőn, Mátraverebély-Szentkúton, Andocson, Máriagyűdön,
Szeged-Alsóvároson, Máriapócson és sok külföldi kegyhelyen is szerves egységet
alkotnak. Az sem egyedülálló, hogy a kegyhely a településen kívül fekszik (például
Mátraverebély-Szentkút, Doroszló). Somlyó sajátos vonásainak egyike az épületek
és azok tereinek tágassága, a relatíve nagyobb távolságuk és magasságkülönbségük
egymástól. A magasabb térszint a növényzetben is jelentkezik: a templom körül
még vannak szántók, de feljebb már csak legelő, kaszáló és erdő, amely vegyesen
lombos és fenyőfákból áll. Nem elhanyagolható a szemhatár, a kilátás tágassága,
hiszen a Kis-Somlyö hegyröl Felcsik és Alcsik irányába is falvak során át messzi¬
re ellätni. Ekkora szintkülönbseg mäs magyar kegyhelyeken nem talälhatö meg.
A Csiki- és Gyergyéi-medence teleptiléseinek határa mindenütt felnyúlik a maga¬
sabb övezetekbe, és nagyon sok falu határában van közelebbi-távolabbi templom
vagy kápolna. Ezek a hasonlóságok a hagyományos vonzáskörzetből érkezők szá¬
mára kétségkívül az otthonosság érzetét kelthették.
A búcsú összetett terének régóta két különálló épületegyüttes a vonzásköz¬
pontja: a kegytemplom a vele egybeépült rendházzal és ezek szűkebb környéke,
valamint a Kis-Somlyó hegy és az ottani három kápolna, illetve az oda felvezető
keresztút. Noha ezek a mai formájukban 18-19. századiak, múltjuk viszont mesz¬
szire visszanyúlik, egészen a magyar kora középkorig, a megtelepedés, a megtérés
és alapítás idejéig. Ezáltal ma is hordozzák, jelenvalóvá teszik saját korábbi álla¬
potukat és a hozzájuk fűződő történeti emlékezetet, ezért itt erre is kitekintünk.
Csíksomlyó térbeli helye és szimbolikus helyzete kettős: egyfelől határ, másfelől
központ. Határvidék a középkor óta, amióta a csíki székelyek a magyar királyság
keleti határainak védelmét ellátták. Az Erdélyi Fejedelemségben, egészen annak
1867-es fennállásáig, majd az Osztrák-Magyar Monarchiäban 1918-ig Csikszek,
illetve Csík vármegye továbbra is határvidék: ettől keletre évszázadokon át sem
a fejedelemség, sem a Habsburg Birodalom vagy Magyarország nem terjeszkedett.
A közigazgatási határ egyúttal nyelvi határ is: a magyar nyelvterület keleti perem¬
11! Ebben a részben sokban támaszkodom korábbi kutatásaimra: Mohay 2009.