Oldal 44 [44]
OCR
42 I. BEVEZETÉS A magyar búcsú szó a vallási értelem mellett évszázadok alatt több jelentést is felvett: 1. ’engedely’ (licentia), 2. ’bünbocsänat’ (indulgentia), 3. ’bücsüvetel’ (discessus), 4. ’zarändoklat’ (peregrinatio), 5. "templombücsü’ (dedicatio ecclesiae), 6. körmenet, kivonulás? (processio), 7. "búcsúk alkalmával rendezett vásár." Felekezeti határvidéken, mint amilyen a csíki székelység is, a búcsújárás szinte szigetszerű jelenség; homogénabb katolikus térségekben, mint például a Palócföld, sokkal sűrűbben találhatunk búcsújáró- és kegyhelyeket.? Tudjuk, hogy a búcsújárás jelentős közösségi megszólító erővel rendelkezik." Ezt Victor Turner alapvetése nyomán többen is - igen pontosan - rituális dc-ámaként értelmezték, és ebben a fogalmi keretben elemezték." Barna Gábor például a téridő-társadalom tagolásban mutatta be a gyöngyösi Fájdalmas Anya búcsúünnepét.? Munkám során jómagam is ebben a felfogásban elemeztem a somlyói búcsújárást. , Búcsút nyerni", vagyis a megbánt, meggyónt bűnök túlvilági büntetésének elengedését, kegyelmet, vigasztalást, lelki megnyugvást megnyerni egy katolikus keresztény szent helyen lelki és közösségi szempontból igen összetett cselekvéssor. Ennek leglényegesebb elemei a szentmise hallgatása (általában egy nap többször is), a gyónás, a szentáldozás, nem mellékesen a közösségi imádság, ének, és a tanítás, a szentbeszéd közösségi meghallgatása. Ehhez társulnak más cselekedetek: egyik részük helyet kapott a liturgia rendjében, mint az éjszakai imádságos virrasztás, a keresztútjárás, a szent kép/szobor megérintése, kápolnák bejárása; másik részük azon kívül esik, mint a perselyadományok elhelyezése, miseíratás stb. Külön , fejezete" a búcsújárás megszokott leírásának a különféle „paraliturgikus” elemek, azon gyakorlatok sora, amiket népszokásoknak nevezünk. Leírásokban és elemzésekben ez utóbbiak általában nagy figyelmet kapnak, olykor a búcsú vallási tartalmait is háttérbe szorították. A búcsújárás összeszedettséget, fegyelmezettséget kíván meg, s ez megmutatkozik az öltözködésben, a mértékletesebb étkezésben, az alkoholtól és más élvezetektől való tartózkodásban, a testi fáradalmak, kényelmetlenségek türelmesebb elviselésében, az emberek (akár ismerősök, akár idegenek) egymással szembeni fokozottabb nyitottságában. A készület és az elválás, hazatérés ideje ugyancsak liturgikus rendet alakított ki. Ahogy a búcsújárás szent cselekményeinek rituális kereteit, egyházi-liturgikus és köznépi gyakorlatát általában, úgy a somlyói búcsúét is többen alaposan leírták a néprajzi szakirodalomban. Székely László ezt a leírást a , csíki áhítat" keretébe illesztette, és elsősorban arra figyelt oda, ami a székelyföldi, főként csíki régióból érkező búcsús csoportokra jellemző. A korábban lelkipásztor, majd tanár szerző 81 Balint-Barna 1994. 16. ® Ipolyvölgyi 1991, Lengyel-Limbacher 1997. 83 Bälint-Barna 1994, Turner-Turner 1978, Tüskes 1993. 8 Turner-Turner 1978, Tanczos 1995b, Vass 2009. 85 Barna 2012.
