Oldal 44 [44]
42 I. BEVEZETÉS
A magyar búcsú szó a vallási értelem mellett évszázadok alatt több jelentést
is felvett: 1. ’engedely’ (licentia), 2. ’bünbocsänat’ (indulgentia), 3. ’bücsüvetel’
(discessus), 4. ’zarändoklat’ (peregrinatio), 5. "templombücsü’ (dedicatio ecclesiae),
6. körmenet, kivonulás? (processio), 7. "búcsúk alkalmával rendezett vásár."
Felekezeti határvidéken, mint amilyen a csíki székelység is, a búcsújárás szinte
szigetszerű jelenség; homogénabb katolikus térségekben, mint például a Palócföld,
sokkal sűrűbben találhatunk búcsújáró- és kegyhelyeket.?
Tudjuk, hogy a búcsújárás jelentős közösségi megszólító erővel rendelkezik." Ezt
Victor Turner alapvetése nyomán többen is - igen pontosan - rituális dc-ámaként
értelmezték, és ebben a fogalmi keretben elemezték." Barna Gábor például a tér¬
idő-társadalom tagolásban mutatta be a gyöngyösi Fájdalmas Anya búcsúünnepét.?
Munkám során jómagam is ebben a felfogásban elemeztem a somlyói búcsújárást.
, Búcsút nyerni", vagyis a megbánt, meggyónt bűnök túlvilági büntetésének
elengedését, kegyelmet, vigasztalást, lelki megnyugvást megnyerni egy katolikus
keresztény szent helyen lelki és közösségi szempontból igen összetett cselekvéssor.
Ennek leglényegesebb elemei a szentmise hallgatása (általában egy nap többször
is), a gyónás, a szentáldozás, nem mellékesen a közösségi imádság, ének, és a ta¬
nítás, a szentbeszéd közösségi meghallgatása. Ehhez társulnak más cselekedetek:
egyik részük helyet kapott a liturgia rendjében, mint az éjszakai imádságos vir¬
rasztás, a keresztútjárás, a szent kép/szobor megérintése, kápolnák bejárása; má¬
sik részük azon kívül esik, mint a perselyadományok elhelyezése, miseíratás stb.
Külön , fejezete" a búcsújárás megszokott leírásának a különféle „paraliturgikus”
elemek, azon gyakorlatok sora, amiket népszokásoknak nevezünk. Leírásokban és
elemzésekben ez utóbbiak általában nagy figyelmet kapnak, olykor a búcsú vallási
tartalmait is háttérbe szorították.
A búcsújárás összeszedettséget, fegyelmezettséget kíván meg, s ez megmutat¬
kozik az öltözködésben, a mértékletesebb étkezésben, az alkoholtól és más élve¬
zetektől való tartózkodásban, a testi fáradalmak, kényelmetlenségek türelmesebb
elviselésében, az emberek (akár ismerősök, akár idegenek) egymással szembeni
fokozottabb nyitottságában. A készület és az elválás, hazatérés ideje ugyancsak
liturgikus rendet alakított ki.
Ahogy a búcsújárás szent cselekményeinek rituális kereteit, egyházi-liturgikus
és köznépi gyakorlatát általában, úgy a somlyói búcsúét is többen alaposan leírták
a néprajzi szakirodalomban. Székely László ezt a leírást a , csíki áhítat" keretébe
illesztette, és elsősorban arra figyelt oda, ami a székelyföldi, főként csíki régióból
érkező búcsús csoportokra jellemző. A korábban lelkipásztor, majd tanár szerző
81 Balint-Barna 1994. 16.
® Ipolyvölgyi 1991, Lengyel-Limbacher 1997.
83 Bälint-Barna 1994, Turner-Turner 1978, Tüskes 1993.
8 Turner-Turner 1978, Tanczos 1995b, Vass 2009.
85 Barna 2012.