Page 43 [43]
3. FOGALMAK 41
mazta meg az addigi egyházi hagyomány helyességét." A következő századokban
voltaképpen ennek nyomán is felvirágzott, széles körben elterjedt a búcsújárás,
amit nálunk általában a barokk korral kötnek össze a kutatók.
A kegyhelyeket és a búcsújáróhelyeket a katolikus hagyományban egyházi en¬
gedélyhez kötik, amit évszázadok óta csak a megyéspüspök adhat meg. Ezeknek
sokféle típusa van. Lehet maga egy csoda, egy látomás jóváhagyva, elismerve; le¬
het jóváhagyva a kegyhelyen folyó tisztelet, deklaráltan és hallgatólagosan, és úgy
is, hogy a tiszteletet/zarándoklatot ugyan jóváhagyják, de az azt kiváltó csodáról
nincs nyilatkozat. Emiatt létezhetnek még vagy már nem jóváhagyott kegyhelyek
is. Ahogy a szentszéki dokumentum is fogalmaz: ,kánoni elismerés nélkül, helyi
szinten gyakran számos más igen szerény kultuszhely (kisebb vidéki vagy városi
kápolna) is játszhat a zarándokhelyekhez hasonló szerepet. Ezek is a hit földraj¬
zához tartoznak, és az Isten népének, azaz egy olyan meghatározott helyen élő
közösségnek a vallásosságát fejezik ki, mely hite szerint a mennyei Jeruzsálem felé
vezető úton zarándokol"." Bevett kifejezése ezekre sincs az egyházi nyelvhasz¬
nálatnak. Hivatalosan nem jóváhagyott kegyhelyek is tudnak tartósan fennállni:
a Heves megyei Mátraszentimre határában fekvő Fallóskúton 1947-től 1978-ig
hivatalosan nem volt engedélyezett misét tartani (ami nem jelentett tilalmat, te¬
hát miséztek)." A boszniai Medugorje 1981, a csodás Mária-jelenések kezdete óta
a legismertebb a nagy vonzerővel rendelkező kegyhelyek közül."
A szakkutatás ismer , elenyészett" kegyhelyeket is például Vajdahunyadon, a dél¬
alföldi Bácson, Pécs Szigeti külvárosában, az egykori Zemplén megyei Varannón."?
A búcsújárás történetének kutatói sok esetben bizonytalanok egy-egy kegyhely
tartósságával kapcsolatban, mert püspökök vagy pápák által adományozott búcsú¬
kiváltságokból ugyan igen sok van, de ezek rendszerint egy-egy rövid (legfeljebb
hétéves) időszakra szóltak, többnyire valamilyen építkezés megtámogatását céloz¬
ták, és nemigen igazolják a folytonos tiszteletet."
A Szentszék sokszor látta szükségét annak, hogy különböző dokumentumok¬
ban tanításokat, útmutatásokat és szabályozásokat adjon ki a kegyhelyekkel, az
ott folyó lelkipásztori munkával és a népi vallásosság (, jámborság") gyakorlataival
kapcsolatban."
™ Gal-Erdé 1996.
75 Domokos (ford.) 2005. 264. bek.
76 Csiffary 2006. 419.
77 Korpics 2014. 165-277. - A Medugorjéra vonatkozó kiterjedt szakirodalommal kapcsolatban
megjegyzendő, hogy sokáig Max Bart volt a legtöbbet idézett szerző, ám róla egy idő után
kiderült és bebizonyosodott a tudományos szavahihetetlensége. Margry 2020, Salemink¬
Verrips 2020.
8 Balint-Barna 1994. 78-79.
7 Uo. 71-87.
80 Dids (ford.) 2000, Domokos (ford.) 2005, Kälmän-Sulyok-Värnai (ford.) 2012.