Kamen hogy minden nagy vallás évezredek óta ismeri a szent helyeket, aho¬
vá a hívők csoportosan, nagy tömegben vagy egyénileg, illetve kötött ünnepi
időben vagy , bármikor" elmennek. Ilyenek Európa- és világszerte olyan szent he¬
lyeken vannak, ahol a természetfelettihez fűződő kapcsolatokról egyéni és kollek¬
tív tapasztalatok sokasága fejeződik ki, adódik tovább, sűrűsödik. Ezeket nevez¬
zük zarándokhelynek, az oda irányuló vonulást, menetet pedig zarandoklatnak.®
A pontosabb meghatározás nehézségeit jelzi, hogy a vallási élményt fejtegetve
Voigt Vilmos például nem is szándékozik ilyet adni, inkább csak számos példát
hoz fel az ókori Egyiptomtól és Izraeltől kezdve a buddhizmuson és iszlámon ke¬
resztül a kereszténységig.? A zarándoklat , azon az elképzelésen alapszik, hogy
az istenség egyes meghatározott helyeken különösen szívesen nyilatkozik meg, s
itt a neki bemutatott tiszteletadás, áldozat különösen kedves neki [...] a kegyhely
vagy kultusztárgy legendája igazolja a hely különleges voltát" — áll Bálint Sándor
és Barna Gábor könyvében, sok korábbi és későbbi kutató megállapításával össz¬
hangban." Se szeri, se száma a zarándokhelyeket és zarándoklatokat bemutató
könyveknek: úti beszámolók, lelki útmutatók, látványos albumok sorjáznak, aligha
van, aki többé-kevésbé pontosan ne tudná, , mi is az”, amiről szó van. Az is közis¬
mertnek számít, hogy a zarándoklat három fő szakasza: az útra kelés, a , helyben
lét" és a visszaérkezés más-más állapot, sajátos tapasztalatokkal, mindegyik a maga
tér- és időhasználatával, élményvilágával.""
Zarándoklatokról jó ideje már nem csak vallási értelemben vett szent helyekkel
kapcsolatban van szó, a fogalom a szaktudományokban és a közbeszédben is jóval
tágasabb értelműre szélesedett. Gyakorlatilag ideértenek mindenfajta utazást, útra
kelést, amelyben egy , spirituális mágnes" hat, illetve amely a legszélesebb értelem¬
ben a tiszteletből fakad bármi iránt, ami a tisztelet tárgyává vált, akár egy elhunyt
sztár sírhelye, egy emlékmű, egy jeles épület, egy romos vár stb.
A keresztény hagyományban általában kegyhely a zarándokhely megnevezé¬
se. A kora keresztény időkben kétfajta kegyhely vonzotta a zarándokokat: Jézus