Seite 30 [30]
28 I. BEVEZETÉS
Tartalmi és módszertani szempontból egyaránt érdemes megemlíteni, hogy e
monográfia keretei között nem volt célom Csíksomlyó teljes búcsús ünneprend¬
jét leírni és elemezni. Igaza van Benedek Fidélnek, aki Csíksomlyón a búcsújárás
négy szintjét különbözteti meg: a kegyhely egyéni felkeresését; a templom fel¬
szentelési ünnepét, vagyis templombúcsúját (július 2., Sarlós Boldogasszony); az
őszi Mária-búcsút (szeptember 12., Mária neve napja, újabban az ehhez közeli
vasárnap), valamint a pünkösdi nagy búcsújárást.? Noha módom volt részt venni
a nyári és az őszi búcsúkon és más egyéb ünnepeken (aranymise, diakónusszen¬
telés stb.) is, ennek a teljes ünneprendnek a feldolgozása meghaladná a mostani
kereteket.
A könyv az előszón és zárszón kívül hat részből és azokon belül húsz fejezet¬
ből áll. Az I. rész 2. fejezetében röviden felvázolom a téma kutatási előzményeit,
a 3.-ban a zarándoklat, a búcsú és a nemzeti kegyhely fogalmát. A II. rész az 1949
előtti idő tömör összefoglalása három fejezetben. Ennek alapját 2009-ben megjelent
könyvem adja, továbbá felhasználtam új eredményeket is a régészet, település- és
építéstörténet, művészettörténet és más szakterületek köréből. A régmúlt búcsú¬
járását nem valamiféle végleg lezárt szakasznak tartom, hanem mint a jelenben élő
örökséget fogom fel, mert a térben, az épületekben, tárgyakban, történetekben és
szokásokban minden évszázad nyomai itt vannak közöttünk, továbbá mert a múl¬
tat új meg új megközelítések értelmezik, teszik jelenvalóvá. A fő szempont itt az,
hogyan élnek a jelenben a múlt emlékei. A 4. fejezet a kegyhely térszerkezetét
vázolja az épületektől a tágabb környezetig. Ez visszanyúlik a középkorig, sok vál¬
tozáson ment keresztül a 20. század közepéig, állandósága pedig ma is kereteket
ad a hétköznapoknak és ünnepeknek. Az 5. fejezet a tisztelet fő tárgyairól szól:
az ötszáz éves kegyszoborról, a csaknem háromszáz éves labarumról és az ötven¬
éves kisbazilika-jelvényről. A 6. fejezet tömören összefoglalja a búcsú mindmáig
folyamatosan felemlegetett eredettörténetével kapcsolatos korábbi meglátásaimat
és az utóbbi tíz év ezzel kapcsolatos nézeteltéréseit, valamint a források alapján
megismerhető régi búcsús szertartásrendet.
A III. rész három fejezetében a diktatúra 1949-1989 közötti időszaka áll figyel¬
münk középpontjában, a tágabb perspektíváktól a szűkebbek felé haladva. A 7. fe¬
jezet az erdélyi katolikus egyház általános helyzetével foglalkozik, a 8. a kegyhely
életével intézményes és tárgyi vonatkozásban, a veszteségek mellett a túlélés lehe¬
tőségeinek bemutatásával együtt, kitekintéssel emigráns erdélyi ferencesek lelemé¬
nyére, az , amerikai Csíksomlyó"-ra. A 9. tárja fel azt, hogyan élt tovább a búcsújárás
akkor, amikor ezt eleinte erőszakos eszközökkel megakadályozták, majd apró enged¬
mények mellett is folyamatosan ellehetetlenítették és megfigyelés alatt tartották.
A IV. rész hat fejezete a hagyományos búcsújárás újjáéledését, a régivel való
folytonosságát és az új alakulásokat mutatja be. A vezérfonal itt az a gondolat,
253 Benedek F. 2000b. 253-255.