Oldal 24 [24]
OCR
22 I. BEVEZETÉS lat mozgatja azt, amit nagyvonalúan , paraszti gazdálkodás"-nak neveznek, s hogy milyen gazdag az egyéni élettörténetek világa." Az elsődlegesen néprajzi megközelítést többféle diszciplína iránti érdeklődés és azok kérdésfelvetéseinek, módszereinek felhasználása egészíti ki. A jelenkori társadalmi kérdésekben nélkülözhetetlen a szociológia, a szociális és kulturális antropológia; a közelebbi és távolabbi múlthoz a történettudomány, az egyháztörténet vagy akár a régészet visz közelebb; vallási jelenségek és értelmezések felfoghatatlanok a teológia, a vallástudomány, adott esetben a pszichológia eszköztára nélkül; amit Somlyón látunk és hallunk, ahhoz folklorisztikai, művészettörténeti, építészeti, földrajzi, ökológiai tudás is szükséges. Munkám során sokat merítettem a vallásszociológiából és az antropológiából, és erősen motivált az antropológus Clifford Geertz , sűrű leírás" fogalma és módszere." Ezt szem előtt tartva úgy találtam helyesnek, hogy a somlyói pünkösdi búcsújárásról sem lehet részleges, ad hoc megfigyelések alapján beszélni, hanem egészen közel kell menni a valóságnak ahhoz az , érdes" felületéhez, ahonnan kiindulva esély kínálkozik az antropológiai megértésre is. Kilenc év búcsújárásának alaposan dokumentált megfigyelése meghaladhatóvá tette a néprajzi szokáskutatásnak azt a fent vázolt korábbi módszerét, amelyik döntően elbeszélésekre, emlékekre alapozott, és a megfigyeléseket ezeknek mintegy illusztrációjaként használta. Ehelyett célom volt egyazon kutatási helyszínre sok éven át vissza-visszatérni, új és új szempontok alapján ugyanazt, és mégis mást megfigyelni. Nem más ez, mint a voltaképpeni ,hosszú terepmunka?" (long-term fieldwork) módszere, aminek az antropológiában szerte a világon évtizedes hagyományai vannak." Ezt a módszert túlnyomó többségben a sajáttól eltérő kultúrák közösségeiben szokták alkalmazni, és ritkaságnak számít a hazai terepen végzett hosszabb kutatás, mint amilyen Fél Edit és Hofer Tamás átányi munkája." Az ő módszertanuk, az az óvatos türelem, ahogy eredményeiket - csak sok évvel az első gyűjtéseiket követően — közölték, munkám kezdetétől fogva ugyancsak ösztönző hatású volt. Az évekig tartó hosszabb követés mellett egy másik módszertani alapot a fókusz megválasztása adott: célom nem az általában vett búcsújárás vagy a vallási hagyomány vizsgálata madártávlatból, öles mozdulatokkal összekapcsolva sok jelens&get - inkább arra törekedtem, hogy mindezt egy jól körülhatárolható, rendszeresen ismétlődő eseményen és annak részletein keresztül ragadjam meg. Ez nem jelenti a látókör leszűkítését, ellenkezőleg: a koncentráltabb témaválasztás jobban feltárhatóvá teszi mindazokat a szerteágazó összefüggéseket, amelyekbe a csíksomlyói búcsújárás beilleszkedik, és amelyek az értelmezés során válnak beszédessé. A személyes adatgyűjtés során mindvégig szem előtt tartottam, hogy az 5 Mohay 1994. 6 Geertz 1994. 7 Foster et al. (ed.) 1979, Pospisil 1995. 8 Hofer 1979, Fél 1991, Fél-Hofer 2010. 423-425, Fel-Hofer 2016.
