lat mozgatja azt, amit nagyvonalúan , paraszti gazdálkodás"-nak neveznek, s hogy
 milyen gazdag az egyéni élettörténetek világa."
 
Az elsődlegesen néprajzi megközelítést többféle diszciplína iránti érdeklődés
 és azok kérdésfelvetéseinek, módszereinek felhasználása egészíti ki. A jelenkori
 társadalmi kérdésekben nélkülözhetetlen a szociológia, a szociális és kulturális
 antropológia; a közelebbi és távolabbi múlthoz a történettudomány, az egyháztör¬
 ténet vagy akár a régészet visz közelebb; vallási jelenségek és értelmezések felfog¬
 hatatlanok a teológia, a vallástudomány, adott esetben a pszichológia eszköztára
 nélkül; amit Somlyón látunk és hallunk, ahhoz folklorisztikai, művészettörténeti,
 építészeti, földrajzi, ökológiai tudás is szükséges.
 
Munkám során sokat merítettem a vallásszociológiából és az antropológiából,
 és erősen motivált az antropológus Clifford Geertz , sűrű leírás" fogalma és mód¬
 szere." Ezt szem előtt tartva úgy találtam helyesnek, hogy a somlyói pünkösdi
 búcsújárásról sem lehet részleges, ad hoc megfigyelések alapján beszélni, hanem
 egészen közel kell menni a valóságnak ahhoz az , érdes" felületéhez, ahonnan ki¬
 indulva esély kínálkozik az antropológiai megértésre is. Kilenc év búcsújárásának
 alaposan dokumentált megfigyelése meghaladhatóvá tette a néprajzi szokáskuta¬
 tásnak azt a fent vázolt korábbi módszerét, amelyik döntően elbeszélésekre, emlé¬
 kekre alapozott, és a megfigyeléseket ezeknek mintegy illusztrációjaként használta.
 Ehelyett célom volt egyazon kutatási helyszínre sok éven át vissza-visszatérni, új
 és új szempontok alapján ugyanazt, és mégis mást megfigyelni. Nem más ez, mint
 a voltaképpeni ,hosszú terepmunka?" (long-term fieldwork) módszere, aminek az
 antropológiában szerte a világon évtizedes hagyományai vannak." Ezt a módszert
 túlnyomó többségben a sajáttól eltérő kultúrák közösségeiben szokták alkalmazni,
 és ritkaságnak számít a hazai terepen végzett hosszabb kutatás, mint amilyen Fél
 Edit és Hofer Tamás átányi munkája." Az ő módszertanuk, az az óvatos türelem,
 ahogy eredményeiket - csak sok évvel az első gyűjtéseiket követően — közölték,
 munkám kezdetétől fogva ugyancsak ösztönző hatású volt.
 
Az évekig tartó hosszabb követés mellett egy másik módszertani alapot a fó¬
 kusz megválasztása adott: célom nem az általában vett búcsújárás vagy a vallási
 hagyomány vizsgálata madártávlatból, öles mozdulatokkal összekapcsolva sok je¬
 lens&get - inkább arra törekedtem, hogy mindezt egy jól körülhatárolható, rend¬
 szeresen ismétlődő eseményen és annak részletein keresztül ragadjam meg. Ez
 nem jelenti a látókör leszűkítését, ellenkezőleg: a koncentráltabb témaválasztás
 jobban feltárhatóvá teszi mindazokat a szerteágazó összefüggéseket, amelyekbe
 a csíksomlyói búcsújárás beilleszkedik, és amelyek az értelmezés során válnak be¬
 szédessé. A személyes adatgyűjtés során mindvégig szem előtt tartottam, hogy az