Oldal 24 [24]
22 I. BEVEZETÉS
lat mozgatja azt, amit nagyvonalúan , paraszti gazdálkodás"-nak neveznek, s hogy
milyen gazdag az egyéni élettörténetek világa."
Az elsődlegesen néprajzi megközelítést többféle diszciplína iránti érdeklődés
és azok kérdésfelvetéseinek, módszereinek felhasználása egészíti ki. A jelenkori
társadalmi kérdésekben nélkülözhetetlen a szociológia, a szociális és kulturális
antropológia; a közelebbi és távolabbi múlthoz a történettudomány, az egyháztör¬
ténet vagy akár a régészet visz közelebb; vallási jelenségek és értelmezések felfog¬
hatatlanok a teológia, a vallástudomány, adott esetben a pszichológia eszköztára
nélkül; amit Somlyón látunk és hallunk, ahhoz folklorisztikai, művészettörténeti,
építészeti, földrajzi, ökológiai tudás is szükséges.
Munkám során sokat merítettem a vallásszociológiából és az antropológiából,
és erősen motivált az antropológus Clifford Geertz , sűrű leírás" fogalma és mód¬
szere." Ezt szem előtt tartva úgy találtam helyesnek, hogy a somlyói pünkösdi
búcsújárásról sem lehet részleges, ad hoc megfigyelések alapján beszélni, hanem
egészen közel kell menni a valóságnak ahhoz az , érdes" felületéhez, ahonnan ki¬
indulva esély kínálkozik az antropológiai megértésre is. Kilenc év búcsújárásának
alaposan dokumentált megfigyelése meghaladhatóvá tette a néprajzi szokáskuta¬
tásnak azt a fent vázolt korábbi módszerét, amelyik döntően elbeszélésekre, emlé¬
kekre alapozott, és a megfigyeléseket ezeknek mintegy illusztrációjaként használta.
Ehelyett célom volt egyazon kutatási helyszínre sok éven át vissza-visszatérni, új
és új szempontok alapján ugyanazt, és mégis mást megfigyelni. Nem más ez, mint
a voltaképpeni ,hosszú terepmunka?" (long-term fieldwork) módszere, aminek az
antropológiában szerte a világon évtizedes hagyományai vannak." Ezt a módszert
túlnyomó többségben a sajáttól eltérő kultúrák közösségeiben szokták alkalmazni,
és ritkaságnak számít a hazai terepen végzett hosszabb kutatás, mint amilyen Fél
Edit és Hofer Tamás átányi munkája." Az ő módszertanuk, az az óvatos türelem,
ahogy eredményeiket - csak sok évvel az első gyűjtéseiket követően — közölték,
munkám kezdetétől fogva ugyancsak ösztönző hatású volt.
Az évekig tartó hosszabb követés mellett egy másik módszertani alapot a fó¬
kusz megválasztása adott: célom nem az általában vett búcsújárás vagy a vallási
hagyomány vizsgálata madártávlatból, öles mozdulatokkal összekapcsolva sok je¬
lens&get - inkább arra törekedtem, hogy mindezt egy jól körülhatárolható, rend¬
szeresen ismétlődő eseményen és annak részletein keresztül ragadjam meg. Ez
nem jelenti a látókör leszűkítését, ellenkezőleg: a koncentráltabb témaválasztás
jobban feltárhatóvá teszi mindazokat a szerteágazó összefüggéseket, amelyekbe
a csíksomlyói búcsújárás beilleszkedik, és amelyek az értelmezés során válnak be¬
szédessé. A személyes adatgyűjtés során mindvégig szem előtt tartottam, hogy az
5 Mohay 1994.
6 Geertz 1994.
7 Foster et al. (ed.) 1979, Pospisil 1995.
8 Hofer 1979, Fél 1991, Fél-Hofer 2010. 423-425, Fel-Hofer 2016.