Oldal 11 [11]
OCR
köszönet Ka kötelezettségem köszönetet mondani mindazoknak, akik e kötet létrejöttében hosszú évek alatt ezer és egy módon a segítségemre voltak. Mindenekelőtt Feleségem, Fiaim és Szüleim álltak mellettem türelmükkel, és nyugodtak bele abba, hogy éveken át távol vagyok pünkösdkor, vagy köztük is másutt jár a figyelmem. Sokan osztották meg élményeiket, adták át tudásukat, mondták el tapasztalataikat. Érsek, pásztor, püspök, fuvaros, plébános, tanár, rendfőnök, sekrestyés, ferences, vásári árus, klarissza, turista, zarándok, kántor és mások, akiknek olykor csak a nevét, vagy még azt sem tudtam meg. Sokat megtudtam tőlük, további kérdések és újabb kapcsolatok felé irányítottak. Évtizedek alatt Csiksomlyötöl Gyulafehérvárig, Bukaresttől Székelyudvarhelyig, Gyimesfelsőloktól Kolozsvárig, Pusztinától Csíkszentkirályig és Csíkszeredától Zaboláig sokan vendégül láttak, otthonukba fogadtak. Munkám során számos intézmény munkatársai segítettek. Sokan közülük a kötelező szolgálaton messze túlnyúlóan álltak rendelkezésre, hívták fel a figyelmemet rejtett kincsekre, és részesítettek segítő figyelmükben. Többször kaptam támogatást pályázatok útján: 1993-tól néhányszor a Pro Renovanda Cultura Közalapítványtól; 1994-1997 között az Országos Tudományos Kutatási Alaptól; 1997-1998-ban Magyary Zoltán-ösztöndíjasként A Magyar Felsőoktatásért és Kutatásért Alapítványtól; 1998-2002 között Bolyai János kutatói ösztöndíjasként a Magyar Tudományos Akadémiától; 1998-ban a Jézus Társasága Széchenyi István-ösztöndíjasként az Oktatási Minisztériumtól, illetve annak Felsőoktatási Pályázatok Irodájától; 2005-2006-ban a Magyar Ösztöndíj Bizottságtól; 2014-2016-ban a Nemzeti Kulturális Alaptól. Külföldi konferenciákon részt venni, előadni ezenkívül még a Magyar Néprajzi Társaság, a zentai Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság segített. Nem tudom felsorolni mindazokat, akik szakmai ajánlásukkal, véleményezésükkel, bírálatukkal, értékelésükkel hozzásegítettek ezekhez a lehetőségekhez. Nem feledkezhetem meg korábbi munkahelyem, a Néprajzi Múzeum, illetve mostani munkahelyem, az ELTE BTK említéséről: így vagy úgy, mindkettőben számíthattam nemcsak a közvetlen anyagi szükségletek és feltételek biztosítására, hanem igényes szakmai környezetre, értő társakra, nélkülözhetetlen kritikusokra is.
