Oldal 11 [11]
köszönet
Ka kötelezettségem köszönetet mondani mindazoknak, akik e kötet létrejöt¬
tében hosszú évek alatt ezer és egy módon a segítségemre voltak.
Mindenekelőtt Feleségem, Fiaim és Szüleim álltak mellettem türelmükkel, és
nyugodtak bele abba, hogy éveken át távol vagyok pünkösdkor, vagy köztük is
másutt jár a figyelmem.
Sokan osztották meg élményeiket, adták át tudásukat, mondták el tapaszta¬
lataikat. Érsek, pásztor, püspök, fuvaros, plébános, tanár, rendfőnök, sekrestyés,
ferences, vásári árus, klarissza, turista, zarándok, kántor és mások, akiknek oly¬
kor csak a nevét, vagy még azt sem tudtam meg. Sokat megtudtam tőlük, továb¬
bi kérdések és újabb kapcsolatok felé irányítottak. Évtizedek alatt Csiksomlyötöl
Gyulafehérvárig, Bukaresttől Székelyudvarhelyig, Gyimesfelsőloktól Kolozsvárig,
Pusztinától Csíkszentkirályig és Csíkszeredától Zaboláig sokan vendégül láttak,
otthonukba fogadtak.
Munkám során számos intézmény munkatársai segítettek. Sokan közülük a kö¬
telező szolgálaton messze túlnyúlóan álltak rendelkezésre, hívták fel a figyelmemet
rejtett kincsekre, és részesítettek segítő figyelmükben.
Többször kaptam támogatást pályázatok útján: 1993-tól néhányszor a Pro
Renovanda Cultura Közalapítványtól; 1994-1997 között az Országos Tudományos
Kutatási Alaptól; 1997-1998-ban Magyary Zoltán-ösztöndíjasként A Magyar Fel¬
sőoktatásért és Kutatásért Alapítványtól; 1998-2002 között Bolyai János kutatói
ösztöndíjasként a Magyar Tudományos Akadémiától; 1998-ban a Jézus Társasága
Széchenyi István-ösztöndíjasként az Oktatási Minisztériumtól, illetve annak Fel¬
sőoktatási Pályázatok Irodájától; 2005-2006-ban a Magyar Ösztöndíj Bizottságtól;
2014-2016-ban a Nemzeti Kulturális Alaptól. Külföldi konferenciákon részt venni,
előadni ezenkívül még a Magyar Néprajzi Társaság, a zentai Vajdasági Magyar Mű¬
velődési Intézet, a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság segített. Nem tudom
felsorolni mindazokat, akik szakmai ajánlásukkal, véleményezésükkel, bírálatukkal,
értékelésükkel hozzásegítettek ezekhez a lehetőségekhez.
Nem feledkezhetem meg korábbi munkahelyem, a Néprajzi Múzeum, illetve
mostani munkahelyem, az ELTE BTK említéséről: így vagy úgy, mindkettőben
számíthattam nemcsak a közvetlen anyagi szükségletek és feltételek biztosítására,
hanem igényes szakmai környezetre, értő társakra, nélkülözhetetlen kritikusokra is.