adatszolgáltatás nem tud megfelelő módon követni, és sok esetben a probléma
különböző okok miatti elrejtésére irányuló törekvés.
Túl azokon az általános problémákon, korlátokon, amelyek az alkohol¬
probléma becslését nemzetközi szinten is megnehezítik, úgy véljük, hogy Ma¬
gyarországon a probléma iránti általános érdektelenség is hozzájárul ahhoz,
hogy az adatok nem megbízhatóak, nincs semmiféle törekvés arra vonatkozó¬
an, hogy a különféle adatszolgáltatók számára egyértelmű protokollokat ha¬
tározzanak meg a probléma beazonosítására, illetve hogy az alkohollal kap¬
csolatos jelenségeket egyértelműen elkülönítsék más egészségügyi, szociális és
jogi problémáktól. A szakpolitikai szerveket semmi nem motiválja arra, hogy
szakpolitikájukat objektív tényekkel alátámasszák és eredményességét vizs¬
gálják, hiszen nincs semmilyen szakpolitika, ami az alkohol okozta - igen je¬
lentős mértékű - egészségügyi és társadalmi károkat mérséklését célozná, és a
kereslet (intézményi háttér) hiányában nincsenek olyan szakemberek sem, akik
napi munkájuk során szembesülnének az adatok hiányosságaival, és felhívnák
erre az adatszolgáltatók figyelmét. Úgy véljük, hogy az adatok minőségében
kifejeződik az, hogy sem a politika, sem pedig a közvélemény nem érzékeli a
hazai túlzott alkoholfogyasztás egészségterheit.
A fenti korlátok figyelembevételével együtt is úgy véljük, hogy az alkoholfo¬
gyasztás és az ebből eredő problémák több évtizeden át tartó romló tendenciá¬
ja megállt, és több mutató egyértelmű javulásra utal. A fogyasztásra vonatkozó
makrostatisztikai adatok és az önbevallásos vizsgálatok is azt mutatják, hogy
a fogyasztás csökkenése elsősorban a 2000-es évek első évtizedében következett
be, az utóbbi évek adatai pedig inkább stabilitást, néhány mutató pedig újabb
romlást jelez. A makrostatisztikai adatok szerint a csökkenés elsősorban a
borfogyasztás csökkenésének köszönhető, a sör és a tömény italok fogyasztása
inkább hullámzó. A makroadatok szerint manapság a magyar népesség tisz¬
taszesz-tartalom alapján nagyjából hasonló arányban fogyaszt bort, sört és
tömény italokat. Az önbevallásos vizsgálatok a sörfogyasztás dominanciáját
mutatják elsősorban a férfiak körében. A nőkre inkább jellemző a borfogyasz¬
tás, de különösen a fiatal lányoknál kifejezetten domináns a tömény italok
fogyasztása. A hazai fogyasztáscsökkenés beleillik a nemzetközi tendenciák¬
ba. A makroadatok alapján az európai országok háromnegyedében csökkent
az alkoholfogyasztás az elmúlt években, és az önbevalláson alapuló kutatások
is azt mutatják, hogy az alkoholfogyasztás mérséklődése nemzetközi tenden¬