Oldal 329 [329]
12. ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK " 327
nek egymással, más esetekben pedig, ha nincs véralkoholvizsgálat, akkor
a baleseti helyszínelő véleménye dönti el, hogy volt-e alkoholos befolyásoltság,
vagy sem.
A gyermekvédelemben szintén elég esetlegesnek tűnik az alkohol miatti ve¬
szélyeztetettség önálló megjelenése. Általában összemosódik más szenvedély¬
betegségekkel vagy a szülők életvitelére vonatkozó egyéb problémákkal.
A különböző, adatot szolgáltató intézmények szervezeti és funkcionális vál¬
tozásai szintén erőteljes hatással vannak az adatok alakulására. Ezek a válto¬
zások talán leginkább az egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi intézmé¬
nyekre vonatkozó adatokat érintik. Az alkoholbetegek korábban elsősorban
az alkoholgondozó hálózatban jelentek meg, és egyértelműen alkoholbeteg¬
ként kerültek be a statisztikákba. Bár korábban is előfordulhattak pszichiát¬
riai intézményekben, ez a tendencia az alkoholellátó-hálózat beszűkülésével
felerősödött. A nem kifejezetten alkoholgondozóban kezelt betegek közül
sokakat valamilyen pszichiátriai problémaval vagy a ,,szenvedélybetegség”
összefoglaló kategóriával regisztrálnak. A szociális ellátás egy része, az ala¬
csonyküszöbű intézmények és az önsegítő csoportok szinte teljes mértékben ki¬
maradnak az adatszolgáltatásból.
A gyermekvédelmi intézmények struktúrájának folyamatos átalakítása és
a feladatmegosztás állandó változtatása az adatok tartalmát is folyamatosan
átalakítja, így szinte lehetetlenné válik az adatok hosszabb időre vonatkozó
értelmezése.
A jogi környezet változása szintén számos szempontból befolyással van az
adatok tartalmára. Korábban már említettük a házi pálinkafőzésre vonatkozó
jogszabályok változásának a hatását. A gyermekvédelmi intézmények struk¬
túrájának és így az adatok tartalmának a változása szintén a jogi környezet
változásával van összefüggésben. Az alkohollal kapcsolatos vagy annak hatása
alatt elkövetett bűncselekményekre vonatkozó adatokra közvetlen hatással vol¬
tak a 2008-ban bevezetett , zéró" tolerancia vagy a 2012. évi szigorítások vagy
az ENYÜBS 2011. és 2018. évi módosításai. Az alkoholos munkahelyi balesetek
számának alakulását befolyásolta a 2016. évi törvénymódosítás, amelynek kö¬
vetkeztében fegyelmezettebbé vált a munkahelyi balesetek bejelentése.
Összességében az a benyomásunk alakult ki, hogy az alkoholprobléma
mértékének a leírását szolgáló adatok minőségét befolyásoló legfőbb ténye¬
zők közé tartozik a probléma definiálatlansága (mi alapján kell egy esetet
alkohollal kapcsolatos érintettség miatt regisztrálni), ennek következtében
az esetek megítélésében megjelenő egyéni (esetleg előítéletes) megítélés és in¬
tézményi érdekek (alkoholos munkahelyi balesetek negatív következménye a
munkáltatóra), az intézményi struktúra gyakori átalakítása, amit a statisztikai