Page 328 [328]
OCR
326 = ELEKES ZSUZSA Egyértelműen alábecslés feltételezhető a munkahelyi balesetek esetében. Ha egy munkahelyi baleset az alkoholfogyasztás hatása alatt következik be, akkor az egyrészt a munkáltató felelőssége (nem ellenőrizte/korlátozta megfelelően a dolgozók alkoholos befolyásoltságát), másrészt a dolgozó elesik a baleseti táppénztől, így egyértelmű, hogy egyik félnek sem érdeke az alkoholos munkahelyi baleset bejelentése. Az esetek nem megfelelő definiálása talán legnagyobb bizonytalanságot az alkoholra visszavezethető halálozásoknál okoz. A halottvizsgálati bizonyítványok rögzítik a halál okát, és a szakirodalom elegendő információt ad ahhoz, hogy definiálni lehessen, mely BNO-kategóriákhoz tartozó halálesetek vezethetők vissza túlzott alkoholfogyasztásra. Ugyanakkor a szakirodalomban is léteznek tágabb és szűkebb megközelítések arra vonatkozóan, mely BNO-kategóriákat érdemes figyelembe venni az alkohollal kapcsolatos halálokok meghatározásakor. A halálozási adatok esetében legfőbb problémát azonban az adatszolgáltatói oldal vizsgálatának hiánya jelenti. Azaz nem tudni, hogy az adatszolgáltatók (háziorvosok, kezelőorvosok) milyen döntések alapján töltik ki a halottvizsgálati bizonyítványt. Szakértők szerint csak a kortörténeti adatok elemzése adhatna egyértelmű választ arra, mennyire tekinthetők megbízhatóknak azok az adatok, amelyek az alkoholnak tulajdonított halálokok valamely kategóriájába kerülnek. A haláloki adatokkal készített elemzésünk arra mutatott rá, hogy azokban az esetekben, ahol a halál okát boncolás állapítja meg, magasabb az alkoholos halálozások aránya az összhalálozáson belül, mint ott, ahol háziorvos vagy kezelőorvos tölti ki a halottvizsgálati bizonyítványt. Ez pedig nagyon határozottan azt valószínűsíti, hogy a háziorvosok, kezelőorvosok az alkoholos halálesetek egy részét valami más halálokként regisztrálják. A megfelelő definíciók hiánya és az alkohollal kapcsolatos esetek elkülönítése más területeken is felmerül. Az egészségügyi és szociális ellátásban az alkoholbetegek gyakran szerepelnek együtt más szenvedélybetegekkel. Az adatszolgáltatók nem regisztrálják külön őket, vagy más diagnózissal (valamilyen pszichiátriai problémával) regisztrálják, különösen a pszichiátriai ellátásban, vagy több diagnózis esetén nem az alkoholt helyezik előtérbe. A munkahelyi baleseteknél a munkáltatóra bízzák a jogszabályok nemcsak az alkoholos befolyásoltság ellenőrzését és tolerálását, hanem azt is a munkáltató dönti el, hogy milyen mennyiség fogyasztását tartja megengedhetőnek a munkahelyen. Így a probléma felszínre kerülése az eltérő munkahelyi protokolloknak megfelelően igen változatos lehet. A közúti balesetekre vonatkozó adatoknál azok az esetek be sem kerülnek a nyilvántartásba, ahol nincs személyi sérülés, vagy az érintettek megegyez
