Seite 328 [328]
326 = ELEKES ZSUZSA
Egyértelműen alábecslés feltételezhető a munkahelyi balesetek esetében.
Ha egy munkahelyi baleset az alkoholfogyasztás hatása alatt következik be,
akkor az egyrészt a munkáltató felelőssége (nem ellenőrizte/korlátozta meg¬
felelően a dolgozók alkoholos befolyásoltságát), másrészt a dolgozó elesik a
baleseti táppénztől, így egyértelmű, hogy egyik félnek sem érdeke az alkoholos
munkahelyi baleset bejelentése.
Az esetek nem megfelelő definiálása talán legnagyobb bizonytalanságot az
alkoholra visszavezethető halálozásoknál okoz.
A halottvizsgálati bizonyítványok rögzítik a halál okát, és a szakirodalom
elegendő információt ad ahhoz, hogy definiálni lehessen, mely BNO-kate¬
góriákhoz tartozó halálesetek vezethetők vissza túlzott alkoholfogyasztásra.
Ugyanakkor a szakirodalomban is léteznek tágabb és szűkebb megközelítések
arra vonatkozóan, mely BNO-kategóriákat érdemes figyelembe venni az alko¬
hollal kapcsolatos halálokok meghatározásakor.
A halálozási adatok esetében legfőbb problémát azonban az adatszolgál¬
tatói oldal vizsgálatának hiánya jelenti. Azaz nem tudni, hogy az adatszolgál¬
tatók (háziorvosok, kezelőorvosok) milyen döntések alapján töltik ki a halott¬
vizsgálati bizonyítványt. Szakértők szerint csak a kortörténeti adatok elemzése
adhatna egyértelmű választ arra, mennyire tekinthetők megbízhatóknak azok
az adatok, amelyek az alkoholnak tulajdonított halálokok valamely kategóri¬
ájába kerülnek. A haláloki adatokkal készített elemzésünk arra mutatott rá,
hogy azokban az esetekben, ahol a halál okát boncolás állapítja meg, maga¬
sabb az alkoholos halálozások aránya az összhalálozáson belül, mint ott, ahol
háziorvos vagy kezelőorvos tölti ki a halottvizsgálati bizonyítványt. Ez pedig
nagyon határozottan azt valószínűsíti, hogy a háziorvosok, kezelőorvosok az
alkoholos halálesetek egy részét valami más halálokként regisztrálják.
A megfelelő definíciók hiánya és az alkohollal kapcsolatos esetek elkülö¬
nítése más területeken is felmerül. Az egészségügyi és szociális ellátásban az
alkoholbetegek gyakran szerepelnek együtt más szenvedélybetegekkel. Az adat¬
szolgáltatók nem regisztrálják külön őket, vagy más diagnózissal (valamilyen
pszichiátriai problémával) regisztrálják, különösen a pszichiátriai ellátásban,
vagy több diagnózis esetén nem az alkoholt helyezik előtérbe.
A munkahelyi baleseteknél a munkáltatóra bízzák a jogszabályok nemcsak
az alkoholos befolyásoltság ellenőrzését és tolerálását, hanem azt is a munkál¬
tató dönti el, hogy milyen mennyiség fogyasztását tartja megengedhetőnek a
munkahelyen. Így a probléma felszínre kerülése az eltérő munkahelyi proto¬
kolloknak megfelelően igen változatos lehet.
A közúti balesetekre vonatkozó adatoknál azok az esetek be sem kerülnek
a nyilvántartásba, ahol nincs személyi sérülés, vagy az érintettek megegyez¬