Page 324 [324]
322 = ELEKES ZSUZSANNA - NÉMETH ÁGNES - PAKSI BORBÁLA
A két, iskolások körében végzett kutatás szerint a 16 évesek / 11. évfolya¬
mosok körében az előző hónapban és az ESPAD-adatok szerint az előző év¬
ben alkoholt fogyasztók aránya is magasabb, mint a teljes felnőtt népességben.
A problémás fogyasztásra utaló nagyivás és lerészegedés is elterjedtebbnek lát¬
szik az iskolások között, mint a 18-64 éves népességnél.
A fogyasztott italok fajtájára vonatkozóan az OLAAP a mennyiségi és gya¬
korisági adatok alapján is a sör dominanciáját jelzi a férfiaknál. A felnőtt nők,
gyakoriság és mennyiség alapján is, elsősorban bort fogyasztanak. A HBSC
szerint a fiatalabb fiúknál még a bor a leginkább fogyasztott italfajta, idősebb
korban azonban, az ESPAD-eredményekhez és a felnőttekhez hasonlóan, már
a sört fogyasztják a legnagyobb arányban. A lányoknál, eltérően az OLAAP-töl,
mindkét iskolai kutatás a tömény italok dominanciáját mutatja.
A társadalmi-demográfiai különbségek tekintetében hasonló jellemzőket
mutat mindegyik kutatás.
A férfiak veszélyeztetettsége nagyobb, mint a nőké, bár a fiatalok között a
két nem közötti különbségek sokkal kisebbek, mint a felnőtteknél. Az iskol¬
avizsgálatok és a felnőttvizsgálat mutatói közötti különbségek egyértelműen
azt jelzik, hogy általában az alkoholfogyasztás és annak problémásabb jellege
is elterjedtebb az iskolások között. Az OLAAP eredményei kimutatják, hogy
a felnőtt mintán belül az alkoholfogyasztók átlagosan két évvel fiatalabbak,
mint a nem fogyasztók. Ugyanakkor a problémás fogyasztás a felnőttek kö¬
zött 35 év felett kezd növekedni, és a legnagyobb arányú a 45-54 éves kor¬
csoportban. Az ELEF adatai szintén arra utalnak, hogy az alkoholfogyasztás
rohamivással" mért problémásabb formája elsősorban a középkorúakra jel¬
lemző: a 30-59 éves népesség körében a leggyakoribb, a 60 év felettiekre és a
30 év alattiakra kevésbé jellemző (KSH, 2021).
Mindegyik kutatás arra a következtetésre jut, hogy a jobb társadalmi stá¬
tus rendszeresebb alkoholfogyasztással jár együtt. Az OLAAP a magasabb
jövedelemhez, jobb munkaerőpiaci pozícióhoz és általában a kedvezőbb tár¬
sadalmi státushoz kapcsolódóan, az ELEF a magasabb iskolai végzettséghez
és a jövedelemhez kötődően, a HBSC és az ESPAD a magasabb presztízsű
gimnáziumokba járók, jobb anyagi helyzetűek és a magasabb iskolai vég¬
zettségű szülők gyerekei esetében mutattak ki gyakoribb/rendszeresebb al¬
koholfogyasztást. Abban is megegyeznek a kutatások, hogy a hátrányosabb
társadalmi helyzet a problémásabb jellegű alkoholfogyasztás esélyét növeli.
A család szerepe minden kutatásban egyértelműen igazolódik: azok a fiata¬
lok, akik családjában jelen vannak az édesszülők, sokkal kisebb valószínűség¬
5 Rohamivásnak az ELEF során az egy alkalommal legalább 1 liter bor vagy 2 dl tömény
vagy 2 liter sör elfogyasztását tekintették.