Page 318 [318]
OCR
316 " ELEKES ZSUZSANNA - NÉMETH ÁGNES - PAKSI BORBÁLA a szerfogyasztó barátok számát mutató változók mutatják a legszorosabb kapcsolatot a fiatalok alkoholfogyasztásával. Tehát a kortárs hatás szerepe rendkívül meghatározó. Érdekes itt fölidézni, hogy az osztályközösség ellentétes viszonyban áll az alkoholfogyasztással a baráti közösséghez képest. Talán a felnőttel által felügyelt iskolai környezet lehet a magyarázata, hogy ez a kortárs közösség, ha jól működik, pozitív hatással lehet a szerfogyasztásra. Napjainkban már megkerülhetetlen téma, ha kamaszokról van szó, az online jelenlét, a különféle elektronikus kommunikációs formák használata és ezek hatása a fiatalok életére. Jelen esetben az online kommunikáció előtérbe helyezését mérő skála, illetve egy, a problémás internet- (közösségi média-) használatot mérő kérdéssor segítségével néztük meg a digitális lét és az alkoholfogyasztás összefüggését. Az online kommunikáció preferenciája csak a részegség havi prevalenciájával mutatott kapcsolatot, mégpedig ellentéteset. Ez azt jelenti, hogy ha kisebb szerepe van a fiatal életében az online kommunikációnak, akkor nagyobb az esély a lerészegedésre. A problémás közösségioldal-használat jóval markánsabb összefüggést mutatott: mind a négy vizsgált alkoholfogyasztási változóval pozitív kapcsolatban áll, és erősebben a részegségi mutatókkal. Tehát ha probléma van az egyik viselkedésben az együtt járhat más problémás viselkedéssel. Ezek az eredmények összhangban vannak más kutatások eredményeivel, miszerint ez esetben is a szélsőség felé hajló, addiktív viselkedések halmozódhatnak, erősíthetik egymást (RomerMoreno, 2017) Az alkoholfogyasztás és általában a szerfogyasztás kapcsolata a jólléttel és mentális egészséggel régóta ismert (Johannessen és mtsai, 2017; Mason-Spoth, 2011) A mi eredményeink is azt mutatták, hogy az alacsonyabb élettel való elégedettség, a zavart hangulat és különféle pszichoszomatikus tünetek (pl. fejfájás, fáradtság, ingerlékenység) gyakori előfordulása az alkoholfogyasztás minden vizsgált formájával pozitív korrelációt mutatott, ami egybevág a szakirodalmi adatokkal. Az önértékelés azonban csak a részegség életprevalenciájával mutatott nem túl erős negatív kapcsolatot. Valóban, az önértékelés és az én-hatékonyság olyan összetett személyiségjellemző, melynek különböző területei (pl. szociális önértékelés, érzelmi én-hatékonyság) különböző mértékű és irányú viszonyban vannak az alkoholfogyasztással (McKay és mtsai, 2012), ezért egy globális mutatóval nem feltétlenül rajzolódik ki egyértelmű összefüggés. Jelen fejezetben bemutattuk a 11-17 éves serdülőkorú magyar és európai lakosság körében legelterjedtebben használt pszichoaktív szer, az alkohol fogyasztásának számos jellegzetességét, nemek, életkorok és idő szerinti változatosságát. Az eredmények részben biztatóak, hiszen több kedvező tendencia
