Oldal 317 [317]
11. ÖNBEVALLÁSOS VIZSGÁLATOK MAGYARORSZÁGON " 315
ra. A részegségi mutatókat tekintve a megyeszékhelyek mutatkoznak a legin¬
kább preventív lakóhelynek.
A család sok jellemzőjét megvizsgáltuk az alkoholfogyasztással összefüg¬
gésben. Egyértelmű, hogy a teljes család (ahol mindkét édesszülő jelen van)
lehet a legkedvezőbb társas környezet a problémás alkoholfogyasztás meg¬
előzése szempontjából. Fontos megfigyelés, hogy az újrastrukturált, mozaik¬
családban élő gyermekek (ahol nevelőszülő is jelen van) alkoholfogyasztási
mutatói kedvezőtlenebbek az egyszülős családokban élőkénél. Ha valamelyik
édesszülő hiányzik, akkor az anya hiányát jobban megsínyli a gyermek az al¬
koholfogyasztásnak való kitettség szempontjából. A testvérek száma a jelenle¬
gi alkoholfogyasztási (elmúlt 30 nap) és mindkét részegségi mutatóval pozitív
kapcsolatot mutat: úgy tűnik, a nagyobb testvérszám kedvezőtlen hatású.
Mind a szülők iskolai végzettsége, mind munkaerőpiaci aktivitásuk (kü¬
lönösen az anyáé), mind a család anyagi helyzete pozitív kapcsolatban áll az
alkoholfogyasztási változókkal, és ellentétes irányú vagy nincs összefüggés¬
ben a részegségi mutatókkal. Mindezek arra utalnak, hogy a mérsékelt, több¬
ségében valószínűleg alkalomszerű és esetleg a család által kontrollált, jobb
minőségű alkoholfogyasztás a jobb módú családok gyermekeire jellemző. Az
iskolatípussal való összefüggés is ebbe a képbe illik bele, ugyanis az érettsé¬
git adó iskolákba a jobb anyagi helyzetű családok gyermekei járnak. A család
társadalmi-gazdasági helyzete és a szerfogyasztás kapcsolata ugyanakkor bo¬
nyolult, mert többek között hat rá a szélesebb, makroökonómiai környezet,
a társadalmi berendezkedés, szerepek stb. (Gomes de Matos és mtsai, 2017)
income ineguality and per capita alcohol consumption. Multilevel modelling
was applied. Results. Across countries, lifetime use was lower in wealthy than
in less wealthy families (odds ratio [OR](girls.
A családok szintén fontos jellemzője a családi kommunikáció minősége.
Ha mindkét szülővel, de különösen az anyával, nehézségek adódnak a kom¬
munikációban, az együtt jár a gyakoribb alkoholfogyasztással és még inkább
a gyakoribb lerészegedéssel. Markánsan megmutatkozott az az összefüggés is
mindkét szülő esetében, hogy ha a szülő figyel a gyermekére, tud a minden¬
napi dolgairól, hogy mit csinál és kikkel van kapcsolatban, az minden vizsgált
aspektusból ritkább, kedvezőbb alkoholfogyasztással jár együtt. Mindez nem¬
csak a figyelemre és kontrollra igaz, hanem a családi támogatás észlelésére
is. Ugyanakkor a barátok támogatása ellentétes irányú kapcsolatot mutat az
alkoholfogyasztással; igaz, ez nem mutatható ki a részegség havi prevalenciá¬
jával. Ez mutatja a kortárs hatás jelentőségét a kamaszok életében: a barátok,
kortársak nyilvánvalóan az élménykereső, kockázatvállaló vonását, megnyil¬
vánulásait erősítik, segítik kibontakozni a kamasznak. Ehhez kapcsolódóan