Oldal 316 [316]
OCR
314 " ELEKES ZSUZSANNA - NÉMETH ÁGNES - PAKSI BORBÁLA láthattunk; és bár az utóbbi évtizedben a magyar adatok is általában kedvező változásokat mutatnak, a pozitív változások nemzetközi szinten kedvezőbbek, így több tekintetben az abszolút javulás ellenére relatíve rosszabbnak láthatjuk a magyar arányszámokat nemzetközi környezetben a legutóbbi két felmérés eredményei szerint is (Inchley és mtsai, 2016; Inchley és mtsai, 2020b). A legutóbbi felmérést kivéve nemzetközi szinten folyamatosan monitoroztuk a sör, a bor és a röviditalok (égetett szeszes italok) fogyasztási gyakoriságát is. A hazai trendek az ezredfordulóig igen kedvezőtlenül alakultak mindhárom italfajtát tekintve, mindkét nemnél, minden korcsoportban. A 11 évesek körében ekkor a bort legalább havonta fogyasztók aránya elérte a 796-ot, a 13 évesek között a 1590-ot, a 15 évesek körében a 35%-ot, mint leggyakrabban fogyasztott italfajta. A legidősebbeket nézve, a fiúknál a sör volt a legnépszerűbb (5096 fölötti aránnyal a legalább havonta fogyasztókat tekintve az évezred első évtizedében), míg a lányoknál sajnálatos módon a röviditalok (30-4096 közötti értékekkel a legalább havonta fogyasztók arányát figyelembe véve 2001/02 és 2013/14 között). Az ezredfordulón ezek a rendkívül sajnálatos trendek a három fiatalabb korosztályban megfordultak hazánkban, de 2005/06 óta határozottan javuló tendencia nem figyelhető meg, inkább stagnálás jellemző. Ugyanakkor a nemzetközi arányszámok 1997/98 óta lassú, de határozott és folyamatos javulást mutatnak, így a 20. század végén jellemző, a nemzetközi átlaghoz hasonló vagy annál kedvezőbb magyar arányszámok ma már szignifikánsan rosszabbak a nemzetközi középértékeknél. A szerfogyasztást, ezen belül az alkoholfogyasztást sokféle környezeti és egyéni tényező befolyásolja, illetve sokféle tényezővel mutatható ki együttjárás, amelyek egy része oksági kapcsolat. A társadalmi-gazdasági háttérváltozók közül számosat megvizsgáltunk e tekintetben. Az iskola, ahova a fiatal jár, meghatározó jelentőségű több szempontból is. A képzéstípus érdekes összefüggést mutatott a különböző alkoholfogyasztási változókkal: a nem szélsőséges alkoholfogyasztás jellemzőbb az érettségit adó iskolákba járó diákokra, míg a lerészegedés nagyobb arányban jellemző a szakiskolákban tanulókra, így ez a csoport tűnik veszélyeztetettebbnek ebből a szempontból. Az iskola fenntartóját tekintve egyértelmű, hogy a legkedvezőbb mutatói az egyházi iskolákba járóknak, a legkedvezőtlenebbek pedig a nem egyházi és nem állami, azaz alternatív iskolákba járóknak van. Az iskola légkörére utaló osztálytársi közösséget és a tanárok támogatását jellemző mutatók a nagyobb támogatással alacsonyabb alkoholfogyasztási és lerészegedési arányokat jeleztek. A településtípust (méretet) figyelembe véve elmondható, hogy minden szempontból a fővárosi környezet a leginkább kedvező az alkoholfogyasztás
