Seite 316 [316]
314 " ELEKES ZSUZSANNA - NÉMETH ÁGNES - PAKSI BORBÁLA
láthattunk; és bár az utóbbi évtizedben a magyar adatok is általában kedvező
változásokat mutatnak, a pozitív változások nemzetközi szinten kedvezőbbek,
így több tekintetben az abszolút javulás ellenére relatíve rosszabbnak láthatjuk
a magyar arányszámokat nemzetközi környezetben a legutóbbi két felmérés
eredményei szerint is (Inchley és mtsai, 2016; Inchley és mtsai, 2020b).
A legutóbbi felmérést kivéve nemzetközi szinten folyamatosan monitoroz¬
tuk a sör, a bor és a röviditalok (égetett szeszes italok) fogyasztási gyakoriságát
is. A hazai trendek az ezredfordulóig igen kedvezőtlenül alakultak mindhá¬
rom italfajtát tekintve, mindkét nemnél, minden korcsoportban. A 11 évesek
körében ekkor a bort legalább havonta fogyasztók aránya elérte a 796-ot, a 13
évesek között a 1590-ot, a 15 évesek körében a 35%-ot, mint leggyakrabban fo¬
gyasztott italfajta. A legidősebbeket nézve, a fiúknál a sör volt a legnépszerűbb
(5096 fölötti aránnyal a legalább havonta fogyasztókat tekintve az évezred első
évtizedében), míg a lányoknál sajnálatos módon a röviditalok (30-4096 közötti
értékekkel a legalább havonta fogyasztók arányát figyelembe véve 2001/02 és
2013/14 között).
Az ezredfordulón ezek a rendkívül sajnálatos trendek a három fiatalabb
korosztályban megfordultak hazánkban, de 2005/06 óta határozottan javuló
tendencia nem figyelhető meg, inkább stagnálás jellemző. Ugyanakkor a nem¬
zetközi arányszámok 1997/98 óta lassú, de határozott és folyamatos javulást
mutatnak, így a 20. század végén jellemző, a nemzetközi átlaghoz hasonló vagy
annál kedvezőbb magyar arányszámok ma már szignifikánsan rosszabbak a
nemzetközi középértékeknél.
A szerfogyasztást, ezen belül az alkoholfogyasztást sokféle környezeti és
egyéni tényező befolyásolja, illetve sokféle tényezővel mutatható ki együttjá¬
rás, amelyek egy része oksági kapcsolat. A társadalmi-gazdasági háttérválto¬
zók közül számosat megvizsgáltunk e tekintetben. Az iskola, ahova a fiatal jár,
meghatározó jelentőségű több szempontból is. A képzéstípus érdekes össze¬
függést mutatott a különböző alkoholfogyasztási változókkal: a nem szélső¬
séges alkoholfogyasztás jellemzőbb az érettségit adó iskolákba járó diákokra,
míg a lerészegedés nagyobb arányban jellemző a szakiskolákban tanulókra,
így ez a csoport tűnik veszélyeztetettebbnek ebből a szempontból. Az iskola
fenntartóját tekintve egyértelmű, hogy a legkedvezőbb mutatói az egyházi is¬
kolákba járóknak, a legkedvezőtlenebbek pedig a nem egyházi és nem állami,
azaz alternatív iskolákba járóknak van. Az iskola légkörére utaló osztálytársi
közösséget és a tanárok támogatását jellemző mutatók a nagyobb támogatás¬
sal alacsonyabb alkoholfogyasztási és lerészegedési arányokat jeleztek.
A településtípust (méretet) figyelembe véve elmondható, hogy minden
szempontból a fővárosi környezet a leginkább kedvező az alkoholfogyasztás¬