Oldal 315 [315]
OCR
11. ÖNBEVALLÁSOS VIZSGÁLATOK MAGYARORSZÁGON " 313 re állnak adatok a HBSC-kutatás teljes időtartamáról. Ezek 35 év távlatában az alkoholfogyasztás életprevalenciájának csökkenését mutatják minden korosztályban, de elsősorban a fiatalabb, általános iskolás korcsoportokban. Ez a kedvező eredmény arra is utal, hogy az alkohol első fogyasztásának életkora átlagosan valószínűleg későbbre tolódott a vizsgált időszakban. A hosszú távú részegség életprevalencia-átlagok már korántsem mutatnak ilyen pozitív képet. A legfiatalabbaknál ugyan láthatunk szignifikáns változásokat, de ezek az igen alacsony arányok miatt legfeljebb néhány százalékos elmozdulásokat jelentettek, és a vizsgált intervallum kezdete és vége között nincs szignifikáns eltérés. A legidősebb fiúknál pedig egyáltalán nem történt szignifikáns elmozdulás az 1980-as évek közepe óta. A többi korcsoportban kifejezetten kedvezőtlen változások történtek a 2010-es évekig. Ezt követően láthatunk egy lassan javuló tendenciát. Ez a fiúknál visszatérést jelent a 80-as évek értékeihez, míg a lányoknál igen jelentősen magasabbak a mai értékek az első adatoknál. A nemi és életkori mintázódások jellegzetesek és ismertek: az idősebb korosztályokat egyrészt egyre kedvezőtlenebb mutatók jellemzik, másrészt ezen belül jelentős, nagyobb ugrás látható az általános és középiskolás korcsoportok között. A nemi különbségeket illetően elmondható, hogy ezek markánsabbak az általános iskolások körében, a fiúk kedvezőtlenebb mutatóival. A középiskolában már jóval kisebbek vagy teljesen el is tűntek ezek a különbségek. A részegség életprevalencia-trendvonalai egyértelműen kirajzolják, hogy a lányok arányszámai összességében kedvezőtlenebbül alakultak, mint a fiúké, ugyanis inkább ők , zárkóztak fel" a fiúkhoz, mintsem utóbbiak mutatói javultak volna fel a lányok korábbi jobb adataihoz. Figyelemre méltó az is, hogy a legidősebb korosztály alkohol és részegség életprevalencia-adatai sokkal közelebb állnak egymáshoz, mint a fiatalabbaké. Ez arra utalhat, hogy a felnőttkor küszöbén az alkoholt már fogyasztó fiatalok zöme nem állt meg a mérsékelt fogyasztásnál, és volt már életében legalább egy szélsőséges alkoholfogyasztási esemény. Mindez két ellentétes tendencia következtében alakult ki napjainkra: az alkohol kipróbálási aránya csökkent, de a részegségek előfordulási aránya nőtt. Ez tehát a fiatalok alkoholfogyasztási szokásainak átstrukturálódására utalhat. A 2017/18-as magyar adatok a kedvező tendencia ellenére messze rosszabbak a nemzetközi átlagoknál, bármely mutatót nézzük bármely korosztálynál és nemnél (Inchley és mtsai, 2020b). Az alkoholfogyasztási életprevalenciákat tekintve 3-6. helyen állunk az országok sorrendjében. A részegségi arányszámok némileg kedvezőbbek. A hazai és nemzetközi időbeli trendeket összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy a 2010-es évekig ellenkező irányú tendenciákat
