Oldal 315 [315]
11. ÖNBEVALLÁSOS VIZSGÁLATOK MAGYARORSZÁGON " 313
re állnak adatok a HBSC-kutatás teljes időtartamáról. Ezek 35 év távlatában
az alkoholfogyasztás életprevalenciájának csökkenését mutatják minden kor¬
osztályban, de elsősorban a fiatalabb, általános iskolás korcsoportokban. Ez a
kedvező eredmény arra is utal, hogy az alkohol első fogyasztásának életkora
átlagosan valószínűleg későbbre tolódott a vizsgált időszakban.
A hosszú távú részegség életprevalencia-átlagok már korántsem mutatnak
ilyen pozitív képet. A legfiatalabbaknál ugyan láthatunk szignifikáns válto¬
zásokat, de ezek az igen alacsony arányok miatt legfeljebb néhány százalékos
elmozdulásokat jelentettek, és a vizsgált intervallum kezdete és vége között
nincs szignifikáns eltérés. A legidősebb fiúknál pedig egyáltalán nem történt
szignifikáns elmozdulás az 1980-as évek közepe óta. A többi korcsoportban
kifejezetten kedvezőtlen változások történtek a 2010-es évekig. Ezt követően
láthatunk egy lassan javuló tendenciát. Ez a fiúknál visszatérést jelent a 80-as
évek értékeihez, míg a lányoknál igen jelentősen magasabbak a mai értékek az
első adatoknál.
A nemi és életkori mintázódások jellegzetesek és ismertek: az idősebb kor¬
osztályokat egyrészt egyre kedvezőtlenebb mutatók jellemzik, másrészt ezen
belül jelentős, nagyobb ugrás látható az általános és középiskolás korcsoportok
között. A nemi különbségeket illetően elmondható, hogy ezek markánsabbak
az általános iskolások körében, a fiúk kedvezőtlenebb mutatóival. A középis¬
kolában már jóval kisebbek vagy teljesen el is tűntek ezek a különbségek. A ré¬
szegség életprevalencia-trendvonalai egyértelműen kirajzolják, hogy a lányok
arányszámai összességében kedvezőtlenebbül alakultak, mint a fiúké, ugyanis
inkább ők , zárkóztak fel" a fiúkhoz, mintsem utóbbiak mutatói javultak volna
fel a lányok korábbi jobb adataihoz.
Figyelemre méltó az is, hogy a legidősebb korosztály alkohol és részegség
életprevalencia-adatai sokkal közelebb állnak egymáshoz, mint a fiatalabbaké.
Ez arra utalhat, hogy a felnőttkor küszöbén az alkoholt már fogyasztó fiatalok
zöme nem állt meg a mérsékelt fogyasztásnál, és volt már életében legalább
egy szélsőséges alkoholfogyasztási esemény. Mindez két ellentétes tendencia
következtében alakult ki napjainkra: az alkohol kipróbálási aránya csökkent,
de a részegségek előfordulási aránya nőtt. Ez tehát a fiatalok alkoholfogyasz¬
tási szokásainak átstrukturálódására utalhat.
A 2017/18-as magyar adatok a kedvező tendencia ellenére messze rosszab¬
bak a nemzetközi átlagoknál, bármely mutatót nézzük bármely korosztálynál
és nemnél (Inchley és mtsai, 2020b). Az alkoholfogyasztási életprevalenciákat
tekintve 3-6. helyen állunk az országok sorrendjében. A részegségi arányszá¬
mok némileg kedvezőbbek. A hazai és nemzetközi időbeli trendeket összeha¬
sonlítva megállapíthatjuk, hogy a 2010-es évekig ellenkező irányú tendenciákat