Page 314 [314]
OCR
312 " ELEKES ZSUZSANNA - NÉMETH ÁGNES - PAKSI BORBÁLA A 15 éves lányokat tekintve az arányszámok alkotta görbék kevésbé különülnek el a magyar és a nemzetközi minták mentén, mint a fiúknál (11.4.14. ábra). A nemzetközi adatoknál itt is megfigyelhető 1997/98 után az egyenletes csökkenés (egy kiugrástól eltekintve a rövidital-fogyasztásban). Illetve ugyanettől az évtől markánsan eltér a magyar és nemzetközi átlagértékek változásainak iránya. E folyamatok eredményeként az 1980-as években még szignifikánsan magasabb nemzetközi átlagértékek a 2010-es évek közepére már szignifikánsan alacsonyabbak lettek a magyar arányszámoknál. A nemzetközi átlagok mindhárom italfajta esetében összességében szignifikánsan csökkentek a vizsgált időszakban 8-1396 körüli értékekre (11.4.14. ábra). 11.4.6. Összefoglalás, következtetések Az alkoholtartalmú italok fogyasztása, legalább kipróbálás szintjén a magyar tizenévesek többségére jellemző. Már a 11 évesek közül is minden negyedik kóstolt alkoholt életében, és minden tizedik az elmúlt hónapban is, míg a 17 évesek esetében tíz tanulóból kilencről mondható ez el a teljes eddigi életére vonatkozóan, és több mint hétről a kérdezést megelőző hónapot illetően. A problémás alkoholfogyasztás jele lehet a lerészegedés előfordulása. Ez a 11-17 évesek között átlagosan tízből már több mint három tanulót érint. Nagyok az életkori eltérések: a 11 éveseknél a 10%-ot sem éri el ez az arany, mig a 17 éveseknek 75%-a mar megtapasztalta ezt. A részegség havi prevalencia-értéke átlagosan minden ötödik fiatalra jellemző a teljes mintát illetően; a legfiatalabbaknál szerencsére elenyésző, míg a 7. évfolyamon a tanulók több mint 5%-at érinti. A középiskolások körében a fiatalabbak közül minden negyedik, míg a 17 évesek közül tízből több mint három számolt be ilyen eseményről. A szélsőséges alkoholfogyasztás (az elmúlt hónapban több mint tíz alkalom és/vagy az elmúlt hónapban legalább két lerészegedés) az 5. évfolyamosoknak csak kevesebb mint 196-ára jellemző, míg a legidősebbeknél az elmúlt hónapban legalább 10 napon történt alkoholfogyasztás a tanulók 10%-ardl mondható el, ugyanakkor közel 2096-uk legalább kétszer berúgott. Hasonló különbséget láthatunk kisebb arányszámok mellett a 9.-esek körében is. Ezek az adatok arra utalnak, hogy a gyakori alkoholfogyasztás kevésbé jellemző, mint az egy alkalommal olyan mennyiségű ital elfogyasztása, amely lerészegedést eredményez. Mind az alkoholfogyasztási, mind a részegségi prevalenciák kedvező tendenciát jeleznek a legutóbbi felmérésben tapasztaltakhoz képest (Arnold, 2016). Az alkoholfogyasztás és a lerészegedés életprevalenciáiról rendelkezés
