Oldal 314 [314]
312 " ELEKES ZSUZSANNA - NÉMETH ÁGNES - PAKSI BORBÁLA
A 15 éves lányokat tekintve az arányszámok alkotta görbék kevésbé különül¬
nek el a magyar és a nemzetközi minták mentén, mint a fiúknál (11.4.14. ábra).
A nemzetközi adatoknál itt is megfigyelhető 1997/98 után az egyenletes csök¬
kenés (egy kiugrástól eltekintve a rövidital-fogyasztásban). Illetve ugyanettől
az évtől markánsan eltér a magyar és nemzetközi átlagértékek változásainak
iránya. E folyamatok eredményeként az 1980-as években még szignifikánsan
magasabb nemzetközi átlagértékek a 2010-es évek közepére már szignifikán¬
san alacsonyabbak lettek a magyar arányszámoknál. A nemzetközi átlagok
mindhárom italfajta esetében összességében szignifikánsan csökkentek a
vizsgált időszakban 8-1396 körüli értékekre (11.4.14. ábra).
11.4.6. Összefoglalás, következtetések
Az alkoholtartalmú italok fogyasztása, legalább kipróbálás szintjén a magyar
tizenévesek többségére jellemző. Már a 11 évesek közül is minden negyedik
kóstolt alkoholt életében, és minden tizedik az elmúlt hónapban is, míg a 17
évesek esetében tíz tanulóból kilencről mondható ez el a teljes eddigi életére
vonatkozóan, és több mint hétről a kérdezést megelőző hónapot illetően.
A problémás alkoholfogyasztás jele lehet a lerészegedés előfordulása. Ez a
11-17 évesek között átlagosan tízből már több mint három tanulót érint. Na¬
gyok az életkori eltérések: a 11 éveseknél a 10%-ot sem éri el ez az arany, mig a
17 éveseknek 75%-a mar megtapasztalta ezt. A részegség havi prevalencia-ér¬
téke átlagosan minden ötödik fiatalra jellemző a teljes mintát illetően; a legfi¬
atalabbaknál szerencsére elenyésző, míg a 7. évfolyamon a tanulók több mint
5%-at érinti. A középiskolások körében a fiatalabbak közül minden negyedik,
míg a 17 évesek közül tízből több mint három számolt be ilyen eseményről.
A szélsőséges alkoholfogyasztás (az elmúlt hónapban több mint tíz alka¬
lom és/vagy az elmúlt hónapban legalább két lerészegedés) az 5. évfolyamo¬
soknak csak kevesebb mint 196-ára jellemző, míg a legidősebbeknél az elmúlt
hónapban legalább 10 napon történt alkoholfogyasztás a tanulók 10%-ardl
mondható el, ugyanakkor közel 2096-uk legalább kétszer berúgott. Hasonló
különbséget láthatunk kisebb arányszámok mellett a 9.-esek körében is. Ezek
az adatok arra utalnak, hogy a gyakori alkoholfogyasztás kevésbé jellemző,
mint az egy alkalommal olyan mennyiségű ital elfogyasztása, amely lerésze¬
gedést eredményez.
Mind az alkoholfogyasztási, mind a részegségi prevalenciák kedvező ten¬
denciát jeleznek a legutóbbi felmérésben tapasztaltakhoz képest (Arnold,
2016). Az alkoholfogyasztás és a lerészegedés életprevalenciáiról rendelkezés¬