Oldal 301 [301]
11. ÖNBEVALLÁSOS VIZSGÁLATOK MAGYARORSZÁGON " 299
A gyermek lakóhelyének típusa tekintetében minden szempontból a buda¬
pesti fiatalok mutatják a legkedvezőtlenebb képet. Az alkoholfogyasztás leg¬
kevésbé gyakori a falvakban, tanyákon élő tanulók körében. Ugyanakkor a
lerészegedési mutatókban a megyeszékhelyen élő diákok arányszámai jóval
alacsonyabbak a más méretű településeken élőkénél (11.4.2. tablazat).
A család szerkezetét kétféle kategorizálásban hasonlítottuk össze az alko¬
holfogyasztási jellemzőkkel. Ezek alapján egyértelmű, hogy a mindkét édesz¬
szülőjükkel együtt élő fiatalokra a legkevésbé jellemző a problémás alkohol¬
fogyasztás, és azok rendelkeznek a legkedvezőtlenebb mutatókkal, akik egyik
édesszülőjükkel sem élnek együtt. Figyelemre méltó, hogy az újrastrukturált
családokban - ahol az édesszülő mellett nevelőszülő is jelen van - minden
esetben kedvezőtlenebb prevalencia-értékeket láthatunk, mint az egyszülős
családokban. Az édesszülők jelenlétét tekintve megállapítható, hogy az édes¬
anya hiánya jóval kedvezőtlenebbül hat az alkoholfogyasztásra, mint az édes¬
apáé (11.4.2. táblázat). A testvérek száma az alkoholfogyasztás gyakoriságával
nem vagy csak gyenge összefüggést mutat, míg a lerészegedések gyakoriságá¬
val erősebbet (11.4.3. táblázat).
A szülők iskolai végzettsége érdekes mintázatot mutat az alkoholfogyasz¬
tással összefüggésben. Az alkohol egész addigi életre vonatkozó fogyasztási
gyakorisága a tanulók körében magasabb, ha magasabb szüleik iskolai végzett¬
sége. Az alkoholfogyasztás elmúlt havi prevalenciájával egyik szülő esetében
sincs kapcsolat, míg a részegségi prevalenciák esetében megfordul a kapcsolat
iránya: a gyakoribb elmúlt havi lerészegedések mindkét szülő alacsonyabb is¬
kolai végzettségével járnak együtt (11.4.3. táblázat). Az apa munkaerőpiaci ak¬
tivitásával csak az alkoholfogyasztás életprevalenciája mutat kapcsolatot, de
ez sem markáns. Az állásban dolgozó anyák gyermekeire azonban jellemző a
gyakoribb alkoholfogyasztás. A részegségi mutatók az anya aktivitásával sem
mutatnak összefüggést (11.4.2. táblázat).
A család jómódúsága (bizonyos vagyontárgyak megléte, száma és néhány
eletkörülmeny-mutatö alapján készített skála szerint) egyértelmű pozitív
kapcsolatot mutat az alkoholfogyasztás gyakoriságával. Ugyanakkor a leré¬
szegedések gyakoriságával jóval gyengébb - bár szignifikáns az összefüggés.
A közelmúltra vonatkozó részegség-mutató pedig nincs kapcsolatban a család
anyagi helyzetével (11.4.3. táblázat).
A családban a szülőkkel való kapcsolat és kommunikáció mutatói egyér¬
telmű mintázatot rajzolnak ki: a jó kapcsolat kedvezőbb alkoholfogyasztási
mutatókkal jár együtt, bármelyik változót vizsgáljuk. Minél nehezebben tudja
a tanuló megbeszélni a problémáit szüleivel, annál gyakrabban fogyaszt al¬
koholt és jut el a részegségig (11.4.3. táblázat). A szülői monitorozás (mennyit