A gyermekek és kamaszok egészségi állapotára és életmódjára irányuló vizs¬
gálatok közül a legrégebbi, széles körű nemzetközi múltra visszatekintő ku¬
tatás az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása (Health Behaviour in
School-aged Children, HBSC) projekt, mely az Egészségügyi Világszervezet
Európai Irodájával együttműködésben valósul meg (Inchley és mtsai, 2020a;
Németh-Várnai, 2019). A kutatás a 80-as évek elején négy nyugat-európai or¬
szág informális megállapodásával és együttműködésével indult. Az Egészség¬
ügyi Világszervezet már ekkor támogatásra méltónak ítélte akezdeményezést,
és azóta is szoros partnerség jellemzi a projekt működését. Ezt követően 1985¬
ben sor került az első olyan, közös kutatási protokoll alapján lebonyolított fel¬
mérésre, amelyet négyévenként terveztek megismételni. Az 1985/86-os tanév¬
ben hét ország vett részt az adatgyűjtésben, köztük Magyarország - az akkori
szocialista államok közül egyedüliként. A felmérések azóta minden negyedik
tanévben lezajlottak, egyre bővülő számú országban. Jelenleg 49 tagja van a
nemzetközi hálózatnak: 48 ország az Egészségügyi Világszervezet európai ré¬
giójából, valamint Kanada.
A kutatás célja megismerni és megérteni a serdülőkorú ifjúság egészségi ál¬
lapotát és egészségét meghatározó szokásait, életmódját. A megértéshez elen¬
gedhetetlen a többféle (egyéni, társas, fizikai környezeti stb.) szinten működő
befolyásoló tényezők ismerete, illetve e tényezők és az egészségi, életmód-jel¬
lemzők közötti összefüggések feltárása is. A hosszú távú kutatási projekt
monitorozni kívánja továbbá az egészségmagatartási és egyéb mutatók tér¬
beli (földrajzi) és időbeli változatosságát, változásait. Mindezen eredmények
elemzésével, értelmezésével hozzá szeretne járulni a nemzeti és nemzetközi
egészségfejlesztő stratégiák működésének értékeléséhez, valamint szeretne
támpontokat nyújtani ezek továbbfejlesztéshez és egyéb, a területhez kapcso¬
lódó döntéshozói feladatok ellátásához.
Folytonosan változó világunk természetesen fiataljaink életére is kihat, az
életmódjukban bekövetkező változások folyamatosan új kutatási kérdéseket
és új módszertani megközelítéseket generálnak, így maga a kutatási projekt is
felmérésről felmérésre fejlődik, részben változik.