Oldal 286 [286]
284 : ELEKES ZSUZSANNA - NÉMETH ÁGNES - PAKSI BORBÁLA
2015-ben az alkoholfogyasztás mérséklődését jelezte a legtöbb mutató.
Ez a kedvező tendencia 2019-ben megtorpanni látszik. Elsősorban a havi
rendszerességgel vagy a havi legalább hat alkalommal fogyasztók aránya nőtt
2015-höz képest, és 2019-ben a havi prevalencia-értéke a 24 éves periódus leg¬
magasabb értéke volt. A növekedés elsősorban a tömény italok, a sör és a cider
fogyasztásában következett be. A fiúk és a lányok közötti különbség csekély
mértékben nőtt.
A korábbi évekhez képest tovább nőtt az egy alkalommal elfogyasztott al¬
kohol mennyisége. 2015-höz képest csekély mértékben nőtt az előző hónapban
nagyivók aránya is, ami elsősorban a nagyivás lányok közötti terjedésének
köszönhető.
Elemzéseink, a korábbi vizsgálatokhoz hasonlóan, egyértelműen bizonyít¬
ják a családi háttér meghatározó szerepét a rizikó magatartások kialakulá¬
sában. Az ESPAD-kutatások történetében az egyik legállandóbb és legmeg¬
határozóbb hatás volt a családszerkezet jellege. Míg a teljes család (mindkét
édes szülő jelenléte) megóvó erővel bír, addig az édes szülő nélküli család egyér¬
telműen rizikótényezőt jelent a szerfogyasztás kialakulásában. A család tár¬
sadalmi státusának a hatása nem ennyire egyértelmű. A magasabb iskolai
végzettségű szülők gyermekei körében elterjedtebb általában az alkoholfo¬
gyasztás, viszont az alacsonyabb iskolai végzettségű szülők gyermekeinél
gyakoribb a problémásabb, nagyobb mennyiségű alkoholfogyasztás. A család
vélt rosszabb anyagi helyzete szintén növeli a problémásabb alkoholfogyasz¬
tás valószínűségét. Fontosnak tartjuk kiemelni a családi integráció megóvó
szerepét, valamint az alacsony szülői kontroll és a szülőkhöz fűződő viszonnyal
való elégedetlenség veszélyeztető hatását.
Az iskola típusa szempontjából a szakközépiskolába járók a legveszélyezte¬
tettebbek, bár az általában alkoholt fogyasztók aránya a gimnazisták között a
legnagyobb. Az iskola székhelye alapján vidéken gyakoribb a nagyivás.
Elemzéseink alapján megállapítható, hogy az elmenős szabadidő-eltöltési
formák határozottan növelik a gyakoribb fogyasztás valószínűségét, a család¬
dal eltöltött szabadidő és az online töltött idő pedig jelentősen mérsékli a fo¬
gyasztást.
Az iskolai lógás, a szülői kontroll hiánya, a depressziós tünetek növelik a
szélsőségesebb alkoholfogyasztási formák kialakulásának az esélyét.