Oldal 273 [273]
OCR
11. ÖNBEVALLÁSOS VIZSGÁLATOK MAGYARORSZÁGON " 271 Az iskola székhelye és a család lakóhelye csak az előző havi nagyivás előfordulásával mutat kapcsolatot, mégpedig oly módon, hogy a községekben tanulók/élők nagyobb arányban számolnak be előző havi nagyivásról, mint a városban vagy Budapesten élők/tanulók. A család szerkezete, ahogy eddig mindig, 2019-ben is szignifikáns kapcsolatban van az alkoholfogyasztás főbb mutatóival. Minden mutató a legalacsonyabb értékű azoknál a fiataloknál, ahol a fiatalokat mind a két édesszülő együtt neveli. Az édesszülő hiánya a nevelésben egyértelműen a legveszélyeztetőbb tényezőnek tűnik: a fogyasztás havi prevalencia-értékének kivételével minden alkohol-mutató ebben a csoportban a legmagasabb. A korábbi évekhez képest egyértelműbb a mozaik családban élők nagyobb veszélyeztetettsége. Ebben a családtípusban a legelterjedtebb az előző havi alkoholfogyasztás, a nagyivás és a lerészegedés alig marad el az édesszülő nélkül nevelkedőkétől, és kifejezetten magas az utolsó alkalommal elfogyasztott alkohol mennyisége is. A csonka családban élők, bár minden mutató alapján veszélyeztetettebbek, mint a teljes családban élők, alkoholfogyasztását jellemző mutatók elmaradnak a mozaik családban élőkétől. Az apa és az anya iskolai végzettsége sem mutat szignifikáns kapcsolatot az előző havi lerészegedés előfordulásával. A magasabb iskolai végzettségű apák gyerekei körében elterjedtebb az előző havi alkoholfogyasztás, viszont ritkább a nagyivás, a lerészegedés, és kisebb az utolsó alkalommal elfogyasztott alkohol mennyisége is. Az anyák esetében hasonló összefüggéseket tapasztalunk: a magasabb iskolai végzettségű anyák gyerekei körében elterjedtebb az előző havi alkoholfogyasztás, viszont az összes többi mutató a kisebb veszélyeztetettséget jelzi. Azok a fiatalok, akik nem tudják szüleik iskolai végzettségét, vagy nincsen anyjuk/apjuk, minden mutató alapján a legveszélyeztetettebbeknek tekinthetőek. A család vélt anyagi helyzete az előző havi lerészegedéssel és az elfogyasztott alkohol mennyiségével mutat kapcsolatot. Az átlag alatti jövedelmű családok gyermekei körében a legelterjedtebb a lerészegedés, és ők fogyasztják a legnagyobb mennyiséget is, viszont a legkevésbé veszélyeztetettek az átlagos jövedelmű családok gyerekei. Azt átlag feletti jövedelemmel rendelkező családokban a diákok átlag feletti mennyiséget fogyasztanak, és a lerészegedés elterjedtsége is magasabb az átlagnál.
