Seite 273 [273]
11. ÖNBEVALLÁSOS VIZSGÁLATOK MAGYARORSZÁGON " 271
Az iskola székhelye és a család lakóhelye csak az előző havi nagyivás elő¬
fordulásával mutat kapcsolatot, mégpedig oly módon, hogy a községekben
tanulók/élők nagyobb arányban számolnak be előző havi nagyivásról, mint a
városban vagy Budapesten élők/tanulók.
A család szerkezete, ahogy eddig mindig, 2019-ben is szignifikáns kap¬
csolatban van az alkoholfogyasztás főbb mutatóival. Minden mutató a legala¬
csonyabb értékű azoknál a fiataloknál, ahol a fiatalokat mind a két édesszülő
együtt neveli. Az édesszülő hiánya a nevelésben egyértelműen a legveszélyez¬
tetőbb tényezőnek tűnik: a fogyasztás havi prevalencia-értékének kivételével
minden alkohol-mutató ebben a csoportban a legmagasabb. A korábbi évek¬
hez képest egyértelműbb a mozaik családban élők nagyobb veszélyeztetettsé¬
ge. Ebben a családtípusban a legelterjedtebb az előző havi alkoholfogyasztás,
a nagyivás és a lerészegedés alig marad el az édesszülő nélkül nevelkedőkétől,
és kifejezetten magas az utolsó alkalommal elfogyasztott alkohol mennyisége
is. A csonka családban élők, bár minden mutató alapján veszélyeztetettebbek,
mint a teljes családban élők, alkoholfogyasztását jellemző mutatók elmarad¬
nak a mozaik családban élőkétől.
Az apa és az anya iskolai végzettsége sem mutat szignifikáns kapcsolatot az
előző havi lerészegedés előfordulásával. A magasabb iskolai végzettségű apák
gyerekei körében elterjedtebb az előző havi alkoholfogyasztás, viszont ritkább
a nagyivás, a lerészegedés, és kisebb az utolsó alkalommal elfogyasztott alko¬
hol mennyisége is. Az anyák esetében hasonló összefüggéseket tapasztalunk:
a magasabb iskolai végzettségű anyák gyerekei körében elterjedtebb az előző
havi alkoholfogyasztás, viszont az összes többi mutató a kisebb veszélyezte¬
tettséget jelzi. Azok a fiatalok, akik nem tudják szüleik iskolai végzettségét,
vagy nincsen anyjuk/apjuk, minden mutató alapján a legveszélyeztetetteb¬
beknek tekinthetőek.
A család vélt anyagi helyzete az előző havi lerészegedéssel és az elfogyasz¬
tott alkohol mennyiségével mutat kapcsolatot. Az átlag alatti jövedelmű csa¬
ládok gyermekei körében a legelterjedtebb a lerészegedés, és ők fogyasztják a
legnagyobb mennyiséget is, viszont a legkevésbé veszélyeztetettek az átlagos
jövedelmű családok gyerekei. Azt átlag feletti jövedelemmel rendelkező csa¬
ládokban a diákok átlag feletti mennyiséget fogyasztanak, és a lerészegedés
elterjedtsége is magasabb az átlagnál.