Oldal 246 [246]
OCR
244 : ELEKES ZSUZSANNA - NÉMETH ÁGNES - PAKSI BORBÁLA 11.2.6. Társadalmi-demográfiai mintázódások Ebben a fejezetben az előző évi alkoholfogyasztás, valamint az AUDIT alapján problémásnak tekinthető fogyasztók nemi, életkori, urbanizációs mintázódását, képzettségi munkaerőpiaci/anyagi státusát, jól-létét, mobilitását, vallási és családi integráltságát, anómikus érzületeit, különböző életdimenziókkal való elégedettségét és deviáns családi mintáit először leíró statisztikai eszközökkel, majd logisztikus regressziós modell alkalmazásával vizsgáljuk. 11.2.6.1. Az alkoholfogyasztás társadalmi-demográfiai mintázódása Az előző évi alkoholfogyasztás mintázódását leíró statisztikai eszközökkel elemezve, a vizsgált társadalmi és demográfiai dimenziók többsége esetén szignifikáns (pc0,05) eltérések figyelhetők meg. A már korábban is bemutatott nemi mintázódás mellett szignifikáns életkori, urbanizációs, képzettségi munkaerőpiaci státus szerinti eltéréseket tapasztaltunk. Szintén szignifikánsan különbségek mutatkoztak a vallási integráció, a családi deviáns minták és a jól-lét tekintetében. Ugyanakkor az anyagi státus, a családi integritás, valamint a különböző életdimenziókkal való elégedettség mentén vegyes kép rajzolódott ki: ezen dimenziók némely indikátora esetében megjelent szignifikáns mintázódás, más indikátorok esetében nem. Az intergenerációs képzettségi mobilitás és az anómikus érzületek tekintetében pedig nem tapasztaltunk szignifikáns különbségeket az elmúlt évben fogyasztók és nem fogyasztók között. Az elmúlt évben fogyasztók átlagosan 2 évvel fiatalabbak azoknál, akik nem ittak alkoholt a vizsgálatot megelőző évben. Vidéken - az ötezernél kisebb, de legalább ezerfős lélekszámú települések kivételével - szignifikánsan nagyobb az előző évben alkoholt fogyasztók aránya, mint Budapesten. Képzettségi státus tekintetében a képzettség nélküli, alacsony iskolai végzettségűek kisebb éves prevalencia-értékét kell kiemelnünk, mint ahogy munkaerőpiaci aktivitás, a jövedelmi státus néhány mutatója (deprivációs index, háztartás átlagos jövedelme) és a kérdezett jól-léte alapján is - a teoretikus modellek alapján várt mintázódással ellentétben - inkább a kedvezőtlenebb státusú csoportok védettsége mutatkozik meg. Ugyanakkor adataink, a teoretikus modellekkel összhangban, a vallási integritás és a családi minták szignifikáns szerepét jelzik. A vallásos, az egyház tanításait követő válaszolók körében az alkoholfogyasztás éves prevalencia-értéke az átlagosnál alacsonyabb, az ateisták, illetve a vallásosság tekintetében bizonytalanok esetében pedig az átlagosnál maga
