magatartási fő; illetve halmozott ok) valamelyikében az országos szinten re¬
gisztrält veszélyeztett kiskorüak 14-25%-ât adja; ebben a négy régióban került
regisztrálásra a fiatalkorúak 74%-a.
A regisztrált létszámadatokat a 18 éves kor alatti lakossághoz viszonyítva
szintén a Nyugat-Dunántúl és Közép-Magyarország alacsonyabb érintettsége
rajzolödik ki (<1,7%), Eszak-Magyarorszägon, az alföldi regiökban, valamint
Dél- és Közép-Dunántúlon a legmagasabb az alkohollal összefüggésben ve¬
szélyeztetettek aránya (2,5-2,9%).
A fő ok alapján veszélyeztetett kiskorúak létszáma 23-24 000 fő, halmozott ok
alapján pedig 42-44 000 fő közötti létszámot ér el. A környezeti, tehát szülők,
család életvitele (szenvedélybetegségek, antiszociális viselkedés) okból veszé¬
lyeztetettek között ismételten csak a Dunántúl kevésbé érintett, az országos
atlag 70-75%-t éri el; míg a veszélyeztetettebb régidk 120%-ot.
A különböző adatgyűjtési csoportok (Környezeti / Magatartási okok; Fő /
Halmozott ok / Jogerős hatósági intézkedések) regionális létszámadatait viszo¬
nyítva, szintén területi bontásban, a 18 év alatti lakosságszámhoz, országos
átlagon felüli értéket mutat jellemzően Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország,
Észak-Alföld, illetve Dél-Alföld mindkét évben. 2017-ben Közép-Dunántú¬
lon, 2018-ban pedig Közép-Magyarországon jelennek meg a magatartással
összefüggő problémák hangsúlyosabban az előbbi régiókon felül.
10.4.2. A csaläd-, illetve gyermekjöleti szolgälat - szenvedelybetegseg
10.4.2.1. 2000-2015
Az adatgyűjtési módszer bizonytalanságait mutatja, hogy a 2008-at követő eset¬
szám-visszaesés (kb. 2596) mögött módszertani módosítás nem áll, azonban a
szociális alapszolgáltatásban regisztráltak száma is csökken (kb. 3096) 2008¬
2009 között; a nappali ellátásban részesülők esetében azonban kb. 3396-os növe¬
kedés figyelhető meg (10.5. ábra).