Oldal 212 [212]
210 = BENCSIK NORA
10.3. ADATSZOLGALTATAS
10.3.1. Adatszolgaltatas intézményi hattere, protokollja
A Gyvt. 2016. január 1-jétől hatályos módosítása révén a gyermekjóléti szolgál¬
tatás és az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
(Sztv.) hatálya alá tartozó családsegítés új szervezeti struktúra, valamint fel¬
adatmegosztás alapján működnek, ezek a folyamatok család- és gyermekjóléti
szolgáltatásként összevonásra kerültek. A szolgáltatások tartalma és az igény¬
bevétel lehetőségei és formája, ennek következtében az adatszolgáltatás módja
is alapvetően változott (Rácz-Szécsi, 2020; KSH, 2022). A törvénymódosítás
jelentős hatással bír(t) az adatgyűjtés folyamatára (részletes ismertetés: Ada¬
tok korlátai, illetve Adatok elemzése c. alfejezetek).
A hazai gyermekvédelmi adatokat a KSH gyűjti, az adatgyűjtési folyamatot
a 388/2017 Korm. rendelet az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (to¬
vábbiakban: OSAP) kötelező adatszolgáltatásairól szabályozza, a statisztikák
a gyermekvédelem különböző színtereivel kapcsolatba kerülő gyermekekről,
családokról szolgáltatnak adatot. Az OSAP adatok éves szinten elérhetőek, a
rendszer kiépítettsége miatt visszaellenőrizhetőek (KSH; Hodosán-Nyitrai,
2010). Az adatok elemzését nehezíti, hogy egyes területek több adatgyűjtési
folyamatba is beletartoznak, ezáltal duplikációk, illetve átfedések jelennek
meg. Ilyen adatok a halmozotti, illetve fő ok szerinti adatgyűjtés: a fő ok egy,
a gyermek védelembe vételével kapcsolatos leghangsúlyosabb indokot jelöli,
az egyéb problémák pedig a halmozott okok között jelennek meg. Itt tehát az
összes előforduló problémát fel kell sorolni, a már regisztrált fő okkal együtt.
Az elemzést nehezítő további tényező, hogy a gyermekvédelem két fő része, az
alap- és a szakellátási adatok e két rész szerint tagoltak, a rendszer összekötése
a két ellátástípus között nem biztosított (Rácz-Szécsi, 2020). A Gyvt. módosí¬
tása a rendszer korábbi elemeinek, a családsegítés és a gyermekjóléti szolgál¬
gyermekjóléti szolgálat; járási szint: a család- és gyermekjóléti központ) irá¬
nyozta elő. Ennek értelmében 2016-2017-ben elindult a szolgálatok és köz¬
pontok működése, ami pedig az adatszolgáltatói egységeket módosította. Az
átszerveződés és az azt övező bizonytalanságok miatt a 2016-17-es adatok
megbízhatósága kérdéses, az adatok korlátozottan tudják lekövetni az intéz¬
ményi rendszert is érintő változásokat (Hodosán-Nyitrai 2010).
Az alkoholizmussal összefüggő valós problémákat az adatok két ok mi¬
att korlátozottabban tudják megjeleníteni: a módosult adatszolgáltatás révén
az adatgyűjtésért felelős aktuális intézmény válik az elemzési egységgé, tehát