Page 170 [170]
168 : KUTROVÁTZ KITTI - GELENCSÉR ANNA
tály).
8.2. DEFINÍCIÓK
Járműnek minősül a közúti, vasúti, vízi és légi jármű, illetve ide tartoznak még a
vontatott és önjáró gépek is (Ritter és mtsai, 2019). Tehát az utasok és a gyalogosok
nem követhetnek el közúti balesetet, ugyanakkor okozóként a KSH adatbázisá¬
ban szerepelhetnek (KSH, 2014). Ezenfelül pedig csak azt a cselekményt rögzíti
a KSH közúti balesetként, amely , váratlan, nem szándékosan előidézett forgalmi
esemény, amely közúton következett be vagy onnan eredt, amelyben legalább egy
mozgó (közúti) jármű, vagy igavonásra is használható állat közrejátszott, és amely¬
nek következtében egy vagy több személy meghalt, vagy megsérült" (KSH, 2014).
Az alkoholos befolyásoltság megállapítására véralkohol-vizsgálat eredmé¬
nyeképpen kerül sor, vagy ennek hiányában a baleseti helyszínelő véleménye¬
zése alapján állapítják meg (KSH, 2014). Az alkoholfogyasztás ellenőrzését
az utolsó alkoholfogyasztástól számított negyedórán belül kell végezni, mert
ennyi idő alatt az alkohol egy jelentős része biztosan felszívódik. Az alkoho¬
los befolyásoltság mérésére pedig minden személyi sérüléssel járó közút bal¬
eset esetében sor kerül (Ritter, 2020). A 2008-as jogszabályváltozással (, zéró
tolerancia") kevesebb alkoholfogyasztása is elegendő lett az ittasság megál¬
lapításához; míg korábban 0,8 ezrelékes alkoholszint volt szükséges, addig a
módosítás értelmében 0,5 gramm/liter ezrelék véralkohol-szint vagy 0,25 mil¬
ligramm/liter levegdalkohol elérése mar btincselekményt valdsit meg (K6z¬
igazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2012). Ha a véralkohol-szint nem éri
el a 0,5 grammi/litert, akkor a cselekmény nem minősül bűncselekménynek,
hanem közúti jármű esetén közigazgatási bírsággal sújtandó (Mészáros, 2014).
Fontos megjegyezni, hogy a közúti balesetek kimenetele tekintetében a KSH
meghatározása eltér a BTK definíciójától. A KSH módszertani dokumentációja
a következőket tartalmazza: , Könnyű sérülést szenvedőnek az a személy szá¬
mít, aki olyan sérülést szenved, amely ellátásához kórházi kezelés nem szüksé¬
ges (kivéve 24 órás megfigyelés). Súlyost sérülést szenvedőnek az számít, aki a
baleset következtében olyan sérülést szenved, amely a) a sérüléstől számított hét
napon belül 48 órát meghaladó kórházi ápolást tesz szükségessé, vagy b) csont¬
törést okoz, kivéve az ujj-, lábujj- és orrtörést, vagy c) olyan vágott sebekkel jár,
amelyek súlyos vérzést vagy ideg-, izom-, illetve ínsérülést okoznak, vagy d) bel¬
ső szervek sérülését okozza, vagy e) harmadfokú égési sérüléseket, vagy a test¬
felület több mint 596-át érintő égési sérülést okoz. Illetve baleset következtében
meghalt személyként tartják számon azt a személyt is, aki azonnal a helyszínen
vagy balesetet követő 30 napon belül elhunyt." (KSH, 2014: 2.) Ezzel szemben a