OCR
6. ALKOHOLBETEGEK AZ ELLÄTÖRENDSZERBEN " 135 A nyilvántartott alkoholisták jelentős részét az addiktológiai ellátórendszerben nyilvántartott alkoholisták teszik ki az összes vizsgált évben, azonban az elmúlt években egyre több alkoholbeteget regisztrálnak a pszichiátriai gondozókban is. Ennek oka lehet egyrészt, hogy kevésbé elérhető az addiktológiai ellátás, így inkább keresik fel a pszichiátriai gondozókat alkoholproblémával, másrészt, hogy a pszichiátriai gondozókban a kettős vagy többszörös diagnózisú klienseket , alkoholista" diagnózissal is regisztrálják - a korábbiakkal ellentétben, amikor jellemzően más diagnózis fedte el az alkoholproblémát. A százezer azonos korú lakosra jutó gondozott beteg alkoholista száma korcsoport szerint azt jelzi, hogy az 55-64 éveseken belül vannak legnagyobb arányban alkoholbetegek, ezt követően a 35-54 évesek, majd a 20-34 évesek körében. A TDI-adatok alapján azt láttuk, hogy összességében a kábítószer-használat miatt kezelést kezd6 szerhasznalok 15-20%-a érintett alkoholproblémaban is az egyes években a vizsgált 2008 és 2019 közötti időszakban, tehát egy jelentős társproblémáról van szó ebben a populációban. A kezelésbe lépésük kapcsán láttuk, hogy nagyobb az alkohol-társproblémában való érintettség mértéke a különböző egészségügyi vagy szociális ellátásból továbbutaltaknál és összességében azok körében, akik már korábban is kapcsolatba kerültek az ellátórendszerrel szerhasználati problémájuk kapcsán. A szerhasználati mintázat mentén az altatók, nyugtatók visszaélésszerű használata, az egyéb szerek (LSD, inhalánsok), MDMA és származékai és az új pszichoaktív szerekkel kapcsolatos elsődleges probléma mellett volt azonosítható magasabb arányban az alkohol-társprobléma. A szociodemográfiai jellemzők mentén vizsgálva a kezelést kezdő kábítószer-használókat, a nemek között nem tapasztaltunk jelentős eltérést, azonban az életkor egyértelműen meghatározó tényező volt: az életkor növekedésével egyre nagyobb arányban volt azonosítható az alkoholprobléma. A nehezebb szociális körülményekkel jellemezhetők körében, valamint a származási családtól már elszakadtak, de a saját családot még nem alapítók körében volt azonosítható magasabb érintettség. Az iskolai végzettség tekintetében a magasabb végzettségűek magasabb érintettsége volt kimutatható a vizsgált populáción belül. Ezek a feltárt mintázódások nem vetíthetők ki az általános populációra, mivel a kábítószer-használat miatt az ellátórendszer látókörébe kerülő populáció összetétele önmagában jelentős eltérést mutat az általános népességtől. A kábítószer-használat miatt kezelést kezdők vizsgálata alapján elmondhatjuk, hogy az alkohol társproblémaként is igen jelentősen megjelenik az egyéb szerhasználói problémák mellett. Ennek monitorozása (az egyéb felmerülő komorbid problémák mellett) rendkívül fontos a megfelelő válaszlépések kialakításához.