Seite 93 [93]
5. ALKOHOLOS HALÁLOZÁSOK VIZSGÁLATA A KSH ADATAI ALAPJÁN " 91
5.5 ÖSSZEFOGLALÁS, KÖVETKEZTETÉSEK
A fejezetben az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható halálozások ala¬
kulását tekintettük át a rendszerváltást követő időszakra vonatkozóan. A be¬
mutatott adatok alapján a "90-es évek első felében az alkoholos halálozások
felfutását látjuk, majd a 90-es évek közepén bekövetkező tetőzést követően
összességében csökkenő tendencia érvényesül.
Ez a mintázat az összes vizsgált szociodemográfiai ismérv mentén kirajzo¬
lódik, amelyekkel összefüggésben vizsgáltuk az alkoholos halálozások alaku¬
lását. Eredményeink korábbi szakirodalmi következtetésekkel megegyezőek,
azaz érvényesül a nemek közötti markáns különbség az alkoholos halálozások
arányát tekintve: a férfiak esetén lényegesen magasabb arányokat regisztrál¬
hatunk. Ez a nemek közötti különbség a többi vizsgált ismérv (iskolai vég¬
zettség, gazdasági aktivitás, foglalkozási csoportok) mentén külön-külön is
tapasztalható.
Korábbi vizsgálatokkal szintén megegyező módon arra következtethetünk,
hogy az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható halálozások előfordulása
továbbra is erősen összefügg a társadalmi státuszpozícióval. Az alkoholos ha¬
lálozások elsősorban az alacsonyabb végzettségűek, illetve a munkanélküliek
csoportjaiban koncentrálódnak. Bár a foglalkozási csoportok között nem lát¬
ható érdemi különbség az alkoholos halálozások előfordulása tekintetében, a
kisebb eltérések feltehetően a foglalkozási csoportokhoz tartozó munkakörök
különböző képzettségigényére, ezzel összefüggésben az eltérő mértékű karri¬
erstabilitásra vezethetők vissza.
A hivatalos adatok korlátaira utaló, a halálozási adatok keletkezése, tágabb
kontextusa részletesebb feltárásának szükségességét alátámasztó eredmé¬
nyünk, hogy a boncolások esetén az összes vizsgált évben rendre magasabb
arányú mind a férfiak, mind a nők esetében az alkoholfogyasztással összefüg¬
gésbe hozható halálozás, mint abban az esetben, ha a halálok megállapítója a
kezelőorvos vagy más orvos.