előfordultak a standardizált ráta esetén, a vizsgált időszak minimumát 2015¬
ben 60-as értékkel regisztrálhattuk (5.1. ábra).
5.1. ábra. Az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható standardizált halálozási ráta
és az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható halálozások aránya az összes éves
halaleniiok arava
SDR / 1 vai
je, a
Li LS LRU 1dád ER et a nt SH MIE 20
ko Ralilndak any mij SR Se
Forrás: KSH Halälozäsi adatbázis, saját számítás
A nők esetében a teljes időszak folyamán lényegesen alacsonyabb az alkohol¬
fogyasztással összefüggésbe hozható halálozások aránya és értelemszerűen
a standardizált ráta értéke is, de a mintázat szintjén hasonló tendenciák ta¬
pasztalhatók a férfi népességhez viszonyítva, a nők körében ugyanakkor lé¬
nyegesen kisebb mértékű megfigyelési évek közötti varianciával. A szakiro¬
dalomban részletesen dokumentált hatás itt is érvényesül, a férfiak körében
számottevően jellemzőbb az alkoholfogyasztásra visszavezethető halálozás.
A nők esetében az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható halálozások
aránya az összes éves halálozáshoz viszonyítva 1992-1999 között (az 1996-os
2 százalékos arány kivételével) folyamatosan 3 százalék, az alkoholfogyasztás¬
sal összefüggésbe hozható standardizált halálozási ráta 100 ezer lakosra vetí¬
tett értéke pedig ugyanebben az időszakban 31 (1996-ban) és 44 (1995-ben)
között alakult. Az ezredfordulót követően kisebb változások mellett csökkenő
tendenciát regisztrálhatunk, 2020-ra az alkoholos halálozások aránya 1 száza¬