OCR
82 " HORVÁTH ÁGOSTON nek eredményeit adatvédelmi okokból nem tudtuk felhasználni az egyes alkategóriákra eső alacsony esetszámok miatt. Az érintett halálokok leválogatása alapján minden vizsgált évre vonatkozóan meghatároztuk, hogy az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható halálozások mekkora részét teszik ki a teljes éves halálozásnak, illetve meghatároztuk az összesített, alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható standardizált halálozási rátát. A következőkben az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható halálozások adott évi összes halálozáshoz viszonyított arányát, illetve az adott évi, alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható standardizált halálozási rátát mutatjuk be idősorosan 1990-2020 között, nemenként. Ezt követően az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható halálozások adott évi összes halálozáshoz viszonyított arányát mutatjuk be háttérváltozók szerint, néhány kiemelt évben, amelyek a következők: 1990, 1996, 2001, 2011 és 2016. 5.2.4. További vizsgálati lehetőségek, az adatok korlátai A Semmelweis Egyetem Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézetének munkatársával, Dunay Györggyel folytatott szakértői egyeztetés alapján érdemes lett volna a halálokok mellett a korábbi kórtörténetre is kiterjeszteni az alkoholfogyasztással összefüggésbe hozható halálozások vizsgálatát, mivel a halálozást megelőző betegségek alapján lehet a legmegbízhatóbban kategorizálni az alkoholfogyasztáshoz köthető, illetve attól független haláleseteket. Ez azonban nem volt megvalósítható, mivel a kórtörténetet tartalmazó Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) a közelmúltban kiépített fejlesztés, azaz korábbi időszakokra vonatkozóan nincs feltöltöttsége, másrészt kórtörténeti adatok jelenlegi információink alapján - adatvédelmi és adatszerkezeti okok miatt - kutatási célra nem hozzáférhetők a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) tájékoztatása szerint. A KSH szakértőinek tájékoztatása alapján a vizsgálat további kiterjesztési lehetőségét jelenti a többes haláloki elemzés, azonban az 1990-es évekre vonatkozóan többes haláloki adatok csak korlátozottan állnak rendelkezésre. A KSH halálozási adatbázisában szereplő, hivatalos adatok átfogóbb vizsgálatához szükséges lenne az adatbázisok, nyilvántartások adatfeldolgozási, adatkezelési gyakorlata mellett az adatszolgáltatói oldal vizsgálata is. Különösen a háziorvosi, kezelőorvosi adatszolgáltatási gyakorlattal kapcsolatban fontos kérdés, hogy milyen döntési helyzetek merülnek fel a halottvizsgálati bizonyítvány kitöltése során, a folyamat mennyire szabályozott, mennyi