Másrészt, a vámhatóság adataiból nem határozható meg pontosan az sem,
hogy a legálisan bejelentett desztilláló berendezéseken valóban akkora meny¬
nyiségű párlatot állítanak-e elő, mint ahány párlat-adójegyet beszereznek.
A bérfőzést végző szeszfőzdék (adóraktárak) főzőberendezéseivel ellentétben
ugyanis a magánfőző berendezéseken nincs olyan hitelesített és a hatóság által
lezárt mérőberendezés (ún. átfolyásmérő), amely segítségével utólag ellenőriz¬
hető volna a ténylegesen előállított párlat mennyisége.
A törvény előírásainak betartatását, illetve annak ellenőrzését nehezíti to¬
vábbá a jövedéki jogszabály azon rendelkezése, amely szerint: , A magánfőző
desztillálóberendezésének bejelentésével kapcsolatban a lakóhely szerinti, a ma¬
gánfőzés szabályai betartásának ellenőrzésével kapcsolatban - ide nem értve az
előállított termék jogszabálysértő értékesítését - pedig az ellenőrzött tevékenység
végzésének helye szerinti önkormányzati adóhatóság jár el. A fővárosban a ke¬
rületi önkormányzati adóhatóság jár el." (Jöt. 5. § (2) bek.) Az otthon és a ma¬
gánélet sérthetetlenségéhez fűződő alapjog tiszteletben tartása miatt az önkor¬
mányzati adóhatóság ugyanakkor nem jogosult arra, hogy a magánszemélyek
ingatlanjait átvizsgálja a magánfőzésre vonatkozó törvényi előírások megtar¬
tásának ellenőrzése miatt. Ilyen kényszercselekményt kizárólag a NAV pénz¬
ügyőrei végezhetnek a NAV feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve vezetőjé¬
nek hatósági döntése alapján, ha azonosított és ellenőrzött forrásból származó
adatok alapján valószínűsíthető, hogy az adott magánlakásban a vámhatóság
hatáskörébe tartozó jogsértő tevékenységet folytatnak (Erdős, 2021).