Oldal 71 [71]
OCR
4. AZ ALKOHOLTERMÉKEK MAGÁNSZEMÉLYEK ÁLTAL TÖRTÉNŐ HAZAI ELŐÁLLÍTÁSA " 69 Magyarországon a nem regisztrált alkoholtermékek mennyisége szintén jelentősen meghaladhatja a hatóság által nyilvántartott mennyiségeket. Az 1990-es évek elején az alkohol-feketepiac mértékét a teljes forgalom mintegy 4090-ára becsülték hazánkban (Marik, 1997). A 2000-es években publikált szakértői becslések az alkoholtermékek feketepiacának nagyságát 20-30%ra tették (Kopcsay, 2008). Az elmúlt évtizedekben ugyanakkor a bérfőzést és a magánfőzést érintő jogszabályi engedmények jelentős teret biztosítottak az illegális alkoholpiacnak. Egyes becslések szerint a bérfőzdékben lepárolt szeszes ital nagyjából 2096-a kerülhet illegálisan kereskedelmi fogalomba, és megközelítőleg ugyanekkora lehet az otthoni főzetből értékesített párlat aránya is (Harcsa, 2016; 2018). Az illegális alkohol előállítása még inkább számottevő lehet az otthoni pálinkafőzés esetén. A magánfőzés megerősödése ugyanis egyértelműen a bérfőzés iránti kereslet csökkenését prognosztizálta 2010 után (Török, 2013), s feltehetően így lesz ez a jövőben is. A magánfőzés jogintézménye ugyanis - annak sajátos szabályozása okán - különösen alkalmas arra, hogy hozzájáruljon a feketepiac növekedéséhez. Az otthoni szeszfőzés tipikusan a következő magatartásokkal képes növelni az alkoholpiacra vonatkozó látenciát (Tóth, 2015): - ha 100 litert meghaladó üstöt vásárolnak; - ha nem jelentik be a megvásárolt desztilláló berendezést; - ha a magánfőző nemcsak saját részre, hanem másoknak is készít párlatot. Kizárólag a vámhatóság adataiból tehát a magánszemélyek által előállított alkoholtermékek tényleges mennyiségét pontos meghatározása nem lehetséges. A gyümölcspárlat esetében ennek magyarázatát az alábbiak szerint foglalhatjuk össze: Egyrészt, a vámhatóság 2015 óta rögzíti a magánszemélyek birtokában lévő magán-főzőberendezések adatait. A jövedéki törvény módosítását követően a jogszabály a magánfőzést továbbra sem minősítette engedélyhez kötött tevékenységnek, de előírta, hogy a magánfőzésre szolgáló desztilláló berendezést a tulajdonszerzést követő 15 napon belül, illetve amennyiben a berendezés megszerzése 2015. január 1-jét megelőzően történt, 2015. január 15-ig kell bejelenteni a lakóhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz. A NAV adatai szerint a legtöbb magán-főzőberendezés bejelentésére (12755 db) 2015-ben került sor. Az ezt követő években a bejelentések száma megfeleződött, vagy legfeljebb csak az egyhatodát érte el a 2015-ös bejelentési adatoknak. Feltehető, hogy a 2015 előtt beszerzett főzőberendezések egy részét - jogkövető módon - a lakosok bejelentették a hatóságnak. A hatóság adataiból az ugyanakkor nem derül ki, hogy mennyi főzőberendezés maradt bejelentés nélkül illegálisan a magyar háztartásokban. 2009 és 2017 között
