Oldal 71 [71]
4. AZ ALKOHOLTERMÉKEK MAGÁNSZEMÉLYEK ÁLTAL TÖRTÉNŐ HAZAI ELŐÁLLÍTÁSA " 69
Magyarországon a nem regisztrált alkoholtermékek mennyisége szintén
jelentősen meghaladhatja a hatóság által nyilvántartott mennyiségeket. Az
1990-es évek elején az alkohol-feketepiac mértékét a teljes forgalom mintegy
4090-ára becsülték hazánkban (Marik, 1997). A 2000-es években publikált
szakértői becslések az alkoholtermékek feketepiacának nagyságát 20-30%¬
ra tették (Kopcsay, 2008). Az elmúlt évtizedekben ugyanakkor a bérfőzést
és a magánfőzést érintő jogszabályi engedmények jelentős teret biztosítottak
az illegális alkoholpiacnak. Egyes becslések szerint a bérfőzdékben lepárolt
szeszes ital nagyjából 2096-a kerülhet illegálisan kereskedelmi fogalomba, és
megközelítőleg ugyanekkora lehet az otthoni főzetből értékesített párlat ará¬
nya is (Harcsa, 2016; 2018). Az illegális alkohol előállítása még inkább szá¬
mottevő lehet az otthoni pálinkafőzés esetén. A magánfőzés megerősödése
ugyanis egyértelműen a bérfőzés iránti kereslet csökkenését prognosztizálta
2010 után (Török, 2013), s feltehetően így lesz ez a jövőben is. A magánfőzés
jogintézménye ugyanis - annak sajátos szabályozása okán - különösen alkal¬
mas arra, hogy hozzájáruljon a feketepiac növekedéséhez. Az otthoni szeszfő¬
zés tipikusan a következő magatartásokkal képes növelni az alkoholpiacra
vonatkozó látenciát (Tóth, 2015):
- ha 100 litert meghaladó üstöt vásárolnak;
- ha nem jelentik be a megvásárolt desztilláló berendezést;
- ha a magánfőző nemcsak saját részre, hanem másoknak is készít párlatot.
Kizárólag a vámhatóság adataiból tehát a magánszemélyek által előállított
alkoholtermékek tényleges mennyiségét pontos meghatározása nem lehetsé¬
ges. A gyümölcspárlat esetében ennek magyarázatát az alábbiak szerint fog¬
lalhatjuk össze:
Egyrészt, a vámhatóság 2015 óta rögzíti a magánszemélyek birtokában
lévő magán-főzőberendezések adatait. A jövedéki törvény módosítását kö¬
vetően a jogszabály a magánfőzést továbbra sem minősítette engedélyhez
kötött tevékenységnek, de előírta, hogy a magánfőzésre szolgáló desztilláló
berendezést a tulajdonszerzést követő 15 napon belül, illetve amennyiben a
berendezés megszerzése 2015. január 1-jét megelőzően történt, 2015. janu¬
ár 15-ig kell bejelenteni a lakóhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz.
A NAV adatai szerint a legtöbb magán-főzőberendezés bejelentésére (12755
db) 2015-ben került sor. Az ezt követő években a bejelentések száma meg¬
feleződött, vagy legfeljebb csak az egyhatodát érte el a 2015-ös bejelentési
adatoknak. Feltehető, hogy a 2015 előtt beszerzett főzőberendezések egy ré¬
szét - jogkövető módon - a lakosok bejelentették a hatóságnak. A hatóság
adataiból az ugyanakkor nem derül ki, hogy mennyi főzőberendezés maradt
bejelentés nélkül illegálisan a magyar háztartásokban. 2009 és 2017 között