OCR
62 : ERDŐS ÁKOS 4.1. ábra. Bérfőzetők számának alakulása BAZ és Zala megyében 2013-2019 között (főzető) TLL 8] Lait Linn Fe aw ae ee te ry Pe 166434 Fate wea a 12118 fil “ani fi jai B-- as os mg ms vz h oie 20bF 2014 els alé 2047 ME Pa ted Bérebeetk sai m Hirunl.Abası-ctiper ful ge Forrás: a szerző saját szerkesztése a NAV KI JFO adatai alapján ben viszont, ahol ugyanebben az időszakban a legkisebb kereslet mutatkozott a bérfőzött gyümölcsszesz iránt (GYMS, Veszprém és Zala megye), 2014-hez képest 2015-re mindössze 28,9-39,1%-kal csökkent a bérfőzetők száma, és a szeszfőzdékben előállított párlat mennyisége is csak 34,4-47,790-kal esett viszsza. A bérfőzetők számában, illetve az előállított gyümölcsszesz mennyiségében országosan és megyénként megfigyelhető számottevő csökkenés minden kétséget kizáróan a jövedéki törvény módosításával magyarázható. 2015-től ugyanis megszűnt a bérfőzetőknek járó 0 forintos kedvezményes adómérték, amely 2010. 09. 27.-től volt érvényben. 2015-ben 0-ról 1670 forintra emelkedett a bérfőzött párlat után hektoliterfokonként fizetendő kedvezményes adó mértéke. A teljesség kedvéért meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy miután a háztartások nem feltétlen egy alkalommal főzetik ki a tulajdonukban álló gyümölcscefrét, nem biztos, hogy a bérfőzetők száma megegyezik a bérfőzést végző háztartások számával (a gyakorlati tapasztalatok alapján pedig azt mondhatjuk, hogy biztosan nem). Egy háztartás ugyanis adott évben többször is végeztethet bérfőzést. A különböző gyümölcsöknek az egymástól eltérő érési idejének tükrében a cefrézés és a főzetés egy idényben többször is megvalósulhat. (A minőségi párlat előállítása ezt a gyakorlatot követeli meg, ugyanis a gyümölcscefre megfelelő körülmények között (pl. tápanyag, víz, hőmérséklet) néhány nap alatt kiforr, s azt követően minél hamarabb kifőzésre kell kerülnie. A tavasszal, kora nyáron beérő gyümölcsök (pl. cseresznye) főzetése tehát már