Page 49 [49]
OCR
3. ANEM REGISZTRALT ALKOHOLFOGYASZTAS BECSLESEINEK PROBLEMAI = 47 Előfordulnak olyan kutatások is, amelyek csempészettel, lefoglalasokkal kapcsolatos bűnügyi adatokra vagy éppen az etanol, illetve az otthoni szeszfőzéshez szükséges termékek eladási statisztikáira, esetleg agyümölcsösök, szőlőbirtokok területére vonatkoznak (Razvodovsky, 2010). A becslések alapjául szolgáló közelítő - proxy - adatokat azonban többnyire nemcsak az alkoholfogyasztás befolyásolja, hanem többek között az ellátórendszerek és a hatóságok működésének minősége is: például az alkohol okozta mortalitás összefügghet az egészségügyi ellátás színvonalával. Ráadásul a kérdőíves vizsgálatokhoz hasonlóan sok esetben a közelítő statisztikák ugyanúgy nem fedik le azokat a társadalmi csoportokat, akik szélsőségesen rossz helyzetük miatt kívül esnek az ellátórendszerek látóköréből, miközben az alkoholizmus különösen érinti őket. A felelősségteljes alkoholfogyasztásért fellépő italgyárakat tömörítő International Alliance for Responsible Drinking (IARD) a kérdőíves vizsgálatok, a szakértői értékelések mellett szintén javaslatot tesz az indirekt mutatók figyelembevételére a nem regisztrált szeszek jelentőségének becslésekor (IARD, 2015). Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a különböző módszerek érvényessége csak meglehetősen szűk kulturális és földrajzi egységeken belül garantálható, az alkalmazásukkal nyert adatok nemhogy nemzetközi szinten, de még országokon belül is gyakran nehezen vethetők össze, az eredmények nem vonatkoztathatók teljes társadalmakra. Mindezt nemcsak a helyi sajátosságok, hanem például a sokszor kényszerből alkalmazott kutatói gyakorlatok is okozzák: például valószínűségi mintavétel helyett kényelmi minták alkalmazása kevés válaszadó bevonásával, feszült, az őszinte válaszok gyűjtését hátráltató légkörben lebonyolított terepmunka a kérdezőbiztosok és a megkérdezettek közötti kulturális távolság miatt. Ráadásul a különböző becslések összehasonlíthatósága is problémás, már csak azért is, mert a jelenség definiálásával kapcsolatban sincs konszenzus a kutatók körében. Tekintettel arra, hogy az alkoholizmus, illetve a nem regisztrált szeszesital-fogyasztás Oroszország régi gondjai közé tartozik, rendkívül széleskörű kutatási tapasztalat halmozódott fel a jelenség tanulmányozásával kapcsolatban az országban. Mindezt tetézi, hogy az utóbbi néhány évben a kormány erélyes intézkedésekkel igyekszik visszaszorítani az italfogyasztást, ami szintén komoly keresletet támaszt a témával kapcsolatos kutatások iránt (Neufeld-Rehm, 2018). Ezek az intézkedések rámutatnak egy eddig még nem tárgyalt megközelítésre is: a jogszabályi keretek változásának vizsgálatára. Igaz, egyértelmű empirikus bizonyítékok nincsenek, de jórészt beláthatók voltak az orosz törvényi változások hatásai az alkoholfogyasztás átalakulására.
