OCR
22 = ELEKES ZSUZSANNA 1.3.3.2. A fogyasztásból eredő egyéb problémák Az alkoholfogyasztásból eredő további problémák mérését szolgáló kérdések köre kiterjed a legenyhébb következményektől az elvonási tünetek kérdezéséig. Az alkoholprobléma mérésével foglalkozó szakirodalomban három főbb irányvonal látszik kirajzolódni. Az egyik irányzat a pszichiátriai epidemiológia fejlődéséből adódóan arra törekszik, hogy az alkalmazott kérdésekkel a lehető legjobban leírhatóak legyenek a függés és visszaélés diagnosztikai kritériumai. A másik irányzat igyekszik elkerülni a pszichometriai elemzéseket, és az alkoholfogyasztás, valamint az ebből adódó problémák részletes elemzését tartja elsődlegesnek. Ebben a megközelítésben kitüntetett szerepet kaphat a szociális következményeknek, valamint az ivás kifejezetten másokra gyakorolt káros hatásainak (third-party harm) számbavétele. Végül a harmadik irányzat, amely az alkoholprobléma viszonylag kevés kérdéssel történő mérhetőségét tűzi ki célul, elsősorban abból az igényből nőtt ki, hogy a kutatások jelentős része ma többcélú, azaz az alkoholprobléma a vizsgálandó kérdéskörnek csak egy részét képezi (Room, 1999; Bloomfield és mtsai, 2013). A szakirodalom számos olyan tesztet említ, amely a fogyasztás problémás jellegének mérésére, illetve a függés diagnosztizálására alkalmas. Talán a legelterjedtebben használt tesztek a normál népesség körében végzett vizsgálatok során a CIDI-SAM (Composite International Diagnostic Interview Substance Abuse Module), az AUDIT (Alcohol Use Disorder Identification Test) (Babor és mtsai 1989), az AUDADIS (Alcohol Use Disorder and Associated Disabilities Inteview Schedule), a rövidebb kérdéssort tartalmazó a CAGE vagy az AUDIT roviditett valtozata, a RAPS (Bloomfield és mtsai, 2013). A különböző módszertani elemzések az eltérő kérdezési módszerekkel kapcsolatosan arra a következtetésre jutnak általában, hogy a fogyasztás több kérdéssel történő mérése pontosabb becslésekre ad lehetőséget. A lerészegedés mutatóját bár fontos indikátornak tekintik, az eltérő értelmezés miatt nemzetközi összehasonlításokra kevésbé alkalmas. Míg az AUDIT és a RAPS a viszonylag könnyebb kérdezhetősége és rövidsége miatt tűnik előnyösnek, addig a CIDI pontosabb diagnózisra ad lehetőséget. A kérdezési módokról részletes áttekintést ad Bloomfield és mtsai (2013). A különböző kérdezési formák összehasonlító elemzését végezte el a SMART (Sandardized Measurement of Alcohol Related Troubles) program, amely tíz európai országra kiterjedően vizsgálta a különböző kérdezési módszerek érvényességét és megbízhatóságát (Sieroslawski, Foster, Moskalewicz, 2013; Ihickett és mtsai, 2013). A különböző módszertani elemzések az eltérő kérdezési módszerekkel kapcsolatosan arra a következtetésre jutnak általában, hogy a fogyasztás több