Page 18 [18]
OCR
16 = ELEKES ZSUZSANNA Az egy főre jutó alkoholfogyasztás és a problémás alkoholfogyasztók száma közötti összefüggés becslése Ledermann nevéhez fűződik (Ledermann, 1956), majd Bruun és társai (1975) munkája alapján vált meghatározó alapelvvé: 5. amikor egy országban az összes alkoholfogyasztás nő, valószínűsíthető, hogy a nagyfogyasztás prevalenciája szintén nő az adott országban. Sőt, a nagyfogyasztás prevalenciája sokkal nagyobb mértékben növekszik, mint az összes fogyasztás: átlagosan, ha az átlagfogyasztás megkétszereződik, akkor a prevalencia-érték az eredeti négyszeresére fog nőni." (Bruun és mtsai, 1975: 38). Az ezzel az összefüggéssel kapcsolatban felvetett leggyakoribb kifogás az, hogy egy adott népességen belül az összes alkoholfogyasztás növekedhet oly módon is, hogy új, eddig alkoholt nem vagy csak kismértékben fogyasztó csoportok kezdenek el mérsékelten inni (ilyen lehet például a nők vagy egyre fiatalabb korcsoportok bekapcsolódása az alkoholfogyasztásba). Ilyenkor nőhet az alkoholfogyasztás anélkül is, hogy a mértéktelenül alkoholt fogyasztók aránya nőne (Skog, 1980). Ugyanakkor, amint azt már korábban említettük, az elmúlt évek kutatásai egyre gyakrabban hívják fel a figyelmet arra, hogy a probléma mértéke nemcsak a fogyasztott mennyiséggel, hanem a fogyasztás módjával, körülményeivel, a fogyasztott ital fajtájával is összefügg (Rehm és mtsai, 2009; Allaman és mtsai, 2011). A Covid-19 okozta karantén-időszak alkoholfogyasztásra gyakorolt hatását vizsgáló elemzések pedig arra a következtetésre jutottak, hogy az összfogyasztás változatlansága mellett a legtöbb országban nőtt a problémás fogyasztás mértéke (Rossow és mtsai, 2021). Az egy főre jutó alkoholfogyasztás azonban minden kritika és fenntartás ellenére az alkoholprobléma mérésének egyik legelfogadottabb közvetett indikátora, amely jellegéből adódóan nemzetközi összehasonlításokra és időbeli trendek mérésére is alkalmas. 1.2.3. A fogyasztásból eredő problémák Az alkoholfogyasztásból eredő problémák közül legrégebben és legelterjedtebben az alkohol okozta halálozási adatokat használják. A WHO által használt definíció szerint az alkoholos halálozás (alcohol attributable death) magába foglalja mindazokat a halálokokat, amelyek az alkoholfogyasztásnak tulajdoníthatóak, azazamik nem következtek volna be alkohol jelenléte nélkül (Global Status Report, 2018). Bár összesen mintegy 200 haláleset hozható kapcsolatba a túlzott alkoholfogyasztással, az egyik leggyakoribb halálok a májbetegség. A májbetegség/májzsugorodás halálok alkalmazása az alkoholprobléma méretének becslésére Jellinek nevéhez kötődik. Eszerint a májzsugorodásos halá
