Page 12 [12]
10 = ALKOHOLHELYZET MAGYARORSZAGON
lehetővé a hosszabb távú összehasonlításokat. Úgy véltük, hogy az egységesí¬
tés érdekében nem mondunk le azokról az információkról, amelyek hosszabb
távra is rendelkezésre állnak, ezért a különböző témák, napjainktól visszame¬
nően, különböző időszakokra nyúlnak vissza.
A kötet összeállításánál kiindulópontnak tekintettük a WHO 4 évente
megjelenő kiadványát, a Global Status Report on Alcohol and Healtht és a
2000-ben megjelent International Guide for Monitoring Alcohol Consumption
and Related Harmst (WHO, 2000).
További fontos támpontot és útmutatót jelentettek a Nemzeti Drog Fó¬
kuszpont Éves jelentései az EMCDDA számára (Éves jelentés, 2020), amely
jelentéseket egyértelműen követendő példának tekintettünk munkánk során.
Míg a korai hazai kiadványok elsősorban a probléma leírására törekedtek,
a WHO Global Status Report, valamint az EMCDDA részére készített Éves
jelentések a probléma mérséklésére irányuló törekvésekről, stratégiai progra¬
mokról, szakpolitikákról is számot adnak. Mi ebben a kiadványban a korábbi
hazai hagyományokat követjük, és eltekintünk a hazai alkoholpolitikai hely¬
zet bemutatásától. Ennek részben terjedelmi okai vannak, részben pedig úgy
véljük, hogy a hazai alkoholpolitika helyzetét (hiányát) mi magunk is és más
szerzők is többször több helyen leírtuk (Elekes, 2009, 2014, 2015; OEFI-OAC,
2013; Rácz-Kassai, 2022). Nincs tudomásunk arról, hogy az évekkel ezelőtt
leírt helyzet-ismertetésekhez képest, a 4. fejezetben bemutatott jövedéki tör¬
vényen és a 7. fejezetben bemutatott Btk.-szabályozáson kívül, bármilyen vál¬
tozás történt volna Magyarországon.
Az egyes témakörökhöz nemcsak a szükséges adatokat gyűjtöttük össze,
hanem szakértői interjúkat is készítettünk azokkal, akik az adatokkal köz¬
vetlenül dolgoznak, vagy más szempontból ismerettel rendelkeznek az adatok
keletkezéséről, problémáiról, korlátairól.
Bár informátoraink többsége a név szerinti hivatkozáshoz nem, csak az in¬
tézményi hivatkozáshoz járult hozzá, nagy-nagy köszönettel tartozunk azok¬
nak a szakembereknek és intézményeknek, akik hozzájárultak munkánkhoz.
A kötet szerkesztésekor a fejezeteket az adatgyűjtés szintje szerint csopor¬
tosítottuk, először bemutatva a makroszinten gyűjtött adatokat, utána pedig
az egyéni szinten gyűjtött, önbevalláson alapuló adatokat ismertetjük. A kötet
felépítése a következő:
Először rövid áttekintést adunk az alkoholprobléma méréséhez kapcsolódó
módszertani problémákról. Ezt követően a főbb makrostatisztikai adatokat te¬
kintjük át. A regisztrált fogyasztási adatokon túl, bemutatjuk a nem regisztrált
fogyasztás mérésével kapcsolatos módszertani problémákat, majd a Nemzeti
Adó- és Vámhivatal adatait vizsgáljuk. A következő fejezetek az alkoholfo¬