Seite 157 [157]
A szőlőbírtokos Rákócziak
A Rákóczi fejedelmi család históriája szorosan összefonódik Magyarország és Er¬
dély 16-18. századi történetével. Egy szűk réteget leszámítva még mindig kevésbé
ismert, hogy a Rákócziak jelentős szőlőbirtokokkal rendelkeztek Felső-Magyar¬
országon, és jelentős szerepet játszottak a Tokaj-hegyaljai borvidék felemelkedésé¬
ben, valamint az aszú szőlőbor és a főbor (szamorodni) hírének az elterjesztésében.
Ennek fényében előadásom (és annak írott változata) elsődlegesen a levéltári for¬
rások segítségével próbált utánajárni a Rákóczi család szőlőbirtoklásának a kezde¬
tektől egészen a Rákóczi-szabadságharccal bezárólag.
A tudomány leginkább Rákóczi Zsigmondhoz (1544-1608) és unokatestvéré¬
hez, Rákóczi Lajos (1570-1612) személyéhez köti szőlőbirtoklás szempontjából
a család felemelkedését. Ezt a nézetet azonban mindenképp árnyalni szükséges.
Hiszen Rákóczi Zsigmond apja, a protestantizmust támogató Rákóczi János
(1517-1561) már tekintélyes szőlőterületekkel rendelkezett a borvidéken, amelye¬
ket házasság és vásárlások révén szerzett meg. Sőt a közelmúltban került elő egy
1471. évi dokumentum, miszerint a három Rákóczi fivér egy nemessel történő
zálogüggyel és birtokvásárlással kapcsolatban szölöbirtokokra tett szert a borvi¬
déken fekvő Erdőbénye településen (később mezővárosban) Ezt tekinthetjük jelen
pillanatban az akkor még köznemesi rangú család legkorábbi szőlőbirtoklásának.
Ugyanakkor tagadhatatlan tény, hogy nevezett két személy igen intenzív szőlőbir¬
tok-vásárlásokba kezdett a 16. század utolsó évtizedeiben, és szőlőbirtokainak ter¬
méséből befolyó hatalmas jövedelmeiknek köszönhetően egyre nagyobb politikai
befolyásra tettek szert. Sőt, valószínűsíthetően e tekintélyes vagyon tette lehetővé
többek között azt, hogy Rákóczi Zsigmond a főnemesi címig jusson, és még ha
csak rövid ideig is, elfoglalhassa az erdélyi fejedelmi trónust is a 17. század elején.
A család Tokaj-hegyaljai birtoklásában több jelentős esemény történt. Ezek
közül kiemelkedő fontossággal bírt I. Rákóczi Györgynek (1593-1648) az 1616¬
ban Lórántffy Zsuzsannával (1600-1660) történt házassága. Az ifjú ara a hatal¬
mas Löräntffy-vagyon, illetve a sárospataki uradalom örököse volt tekintélyes
erdőbényei, mezőzombori, sárospataki, sátoraljaújhelyi, tarcali és tolcsvai szőlő¬
birtokokkal. A másik fontos momentum pedig az Alaghy főúri család kihalása
volt 1631-ben, akik 1560 óta a Regéc-tállyai váruradalom birtokosai voltak. 1635¬
ben 4 év pereskedést követően a királyi udvar úgy határozott, hogy I. Rákóczi
György és Rákóczi Pál (1596-1636) kapja meg a nevezett uradalmat kiterjedt
abaújszántói, legyesbényei, mádi, ondi, rátkai, és tállyai szőlőbirtokaival együtt.
Sét I. Rákóczi György erdélyi fejedelem 1644-ben az udvartól megkapta a tokaji
155