Oldal 122 [122]
OCR
A nemesség és a francia Dortermelés az újkor évszázadalban: historlográflai áttekintés Tanulmányában Michel Figeac historiográfiai áttekintést nyújt a franciaországi szőlőföldek tárgyában az elmúlt fél évszázadban írott munkákról. A tanulmány első felében azt tárgyalja, hogy a történészek milyen sokat köszönhetnek a kérdéskörrel korábban már foglalkozó földrajztudósoknak. Roger Dion volt az első, aki bizonyította, hogy a szőlőtermelés alakulásának vizsgálata történészi feladat: munkáiban pedig azt mutatta ki, hogy az újkorban bekövetkező nagy átalakulás elsősorban a holland befolyásnak köszönhető. Jól látható, hogy Roger Dion hagyományteremtő személyiség volt, hiszen munkái új kérdésfeltevésekhez vezettek, s sok tanítvánnyal is rendelkezett. Az 1960/70-es években kutatók — földrajzosok és történészek — egész nemzedéke kezdte tanulmányozni a szőlőtermesztés történetét, gondoljunk csak Marcel Lachiver-re vagy Gilbert Garrier-re. Ezzel párhuzamosan egy másik, Bordeaux-ban működő kutatói közösség levéltári dokumentumokra támaszkodva próbálta feltárni a minőségi bortermelés korai történetét. Henri Enjalbert a 18. szäzadra datälta a minőség fordulatát, amivel szemlátomást egyetért a Médoc szőleit — különösen a parlament tisztviselőinek birtokában lévő földeket — tanulmányozó René Pijassou is. Egészen napjainkig fennáll és létezik a bortermelés történetével foglalatoskodó földrajztudósok hagyománya, gondoljunk csak a Sorbonne volt rektorára, Jean-Robert Pitte-re, aki a borosüveg történetét, illetve az ételek és italok összekapcsolódását egyaránt tárgyalta munkáiban. Az 1970-es években a bordeaux-i egyetem történészei szintén érdeklődést tanúsítottak a bor és a szőlészet iránt, de nem úgy és nem közvetlenül. A bordeaux-i kereskedőknek szentelt könyvében Paul Butel például kimutatta, hogy a bor milyen nagy mértékben tudja alakítani egy társadalmi réteg és egy város sorsát. Azt is bizonyította, hogy bár a 18. század során a szőlőkultúra igen lendületes fejlődésnek indult, azért a tárgyalt korszakban a Médoc még nem írható le monokultúraként. Jean-Pierre Poussou, a Bordeaux-ba irányuló bevándorlás történetét tárgyaló értekezésében azt húzta alá, hogy Guyenne tartomány kiváltságaihoz igencsak ragaszkodó székvárosa jelentős mértékben a bornak köszönheti látványos gazdasági fejlődését. Anne-Marie Cocula és Josette Pontet viszont arra hívják fel figyelmünket, hogy a régió két jelentős folyója, a Dordogne és az Adour milyen nagy 120
