Oldal 122 [122]
A nemesség és a francia
Dortermelés az újkor
évszázadalban: historlográflai
áttekintés
Tanulmányában Michel Figeac historiográfiai áttekintést nyújt a franciaországi
szőlőföldek tárgyában az elmúlt fél évszázadban írott munkákról. A tanulmány
első felében azt tárgyalja, hogy a történészek milyen sokat köszönhetnek a kér¬
déskörrel korábban már foglalkozó földrajztudósoknak. Roger Dion volt az első,
aki bizonyította, hogy a szőlőtermelés alakulásának vizsgálata történészi feladat:
munkáiban pedig azt mutatta ki, hogy az újkorban bekövetkező nagy átalakulás
elsősorban a holland befolyásnak köszönhető. Jól látható, hogy Roger Dion ha¬
gyományteremtő személyiség volt, hiszen munkái új kérdésfeltevésekhez vezettek,
s sok tanítvánnyal is rendelkezett. Az 1960/70-es években kutatók — földrajzosok
és történészek — egész nemzedéke kezdte tanulmányozni a szőlőtermesztés törté¬
netét, gondoljunk csak Marcel Lachiver-re vagy Gilbert Garrier-re. Ezzel párhu¬
zamosan egy másik, Bordeaux-ban működő kutatói közösség levéltári dokumen¬
tumokra támaszkodva próbálta feltárni a minőségi bortermelés korai történetét.
Henri Enjalbert a 18. szäzadra datälta a minőség fordulatát, amivel szemlátomást
egyetért a Médoc szőleit — különösen a parlament tisztviselőinek birtokában lévő
földeket — tanulmányozó René Pijassou is. Egészen napjainkig fennáll és létezik a
bortermelés történetével foglalatoskodó földrajztudósok hagyománya, gondoljunk
csak a Sorbonne volt rektorára, Jean-Robert Pitte-re, aki a borosüveg történetét,
illetve az ételek és italok összekapcsolódását egyaránt tárgyalta munkáiban.
Az 1970-es években a bordeaux-i egyetem történészei szintén érdeklődést ta¬
núsítottak a bor és a szőlészet iránt, de nem úgy és nem közvetlenül. A bordeaux-i
kereskedőknek szentelt könyvében Paul Butel például kimutatta, hogy a bor mi¬
lyen nagy mértékben tudja alakítani egy társadalmi réteg és egy város sorsát. Azt
is bizonyította, hogy bár a 18. század során a szőlőkultúra igen lendületes fejlődés¬
nek indult, azért a tárgyalt korszakban a Médoc még nem írható le monokultúra¬
ként. Jean-Pierre Poussou, a Bordeaux-ba irányuló bevándorlás történetét tárgyaló
értekezésében azt húzta alá, hogy Guyenne tartomány kiváltságaihoz igencsak
ragaszkodó székvárosa jelentős mértékben a bornak köszönheti látványos gazda¬
sági fejlődését. Anne-Marie Cocula és Josette Pontet viszont arra hívják fel figyel¬
münket, hogy a régió két jelentős folyója, a Dordogne és az Adour milyen nagy
120